Mi annak a magyarázata, hogy nagyobb nyomáson jobb a gázok oldhatósága?

Mármint p=K·c, de ez csak ízlés kérdése.

Vagyis az oldott gáz arányos része alkotja az oldatból kiszabadult (oldat fölötti) gáz parciális nyomását.

(Az arány függ az oldószertől meg a gáztól és a hőmérséklettől is, szóval a K nem igazán konstans, de ennek ellenére Henry konstansnak hívják.)

Ez egy dinamikus egyensúlyi állapot, szóval ugyanannyi gáz oldódik bele az oldatba felülről, mint amennyi kiszabadul belőle. Adott külső nyomás esetén ez a parciális gáznyomás állandó (a gázelegy moltörtjeivel arányos, ez Dalton törvényének a következménye).

Ha a külső nyomás nagyobb, akkor nagyobb parciális gáznyomásnál áll be újra az egyensúly, amihez nagyobb koncentráció is tartozik.