Az újságíró csipkelődik. Hogyan, milyen stíluseszközök "bevetésével" teszi ezt? Etikus-e a magatartása? Mi az írásának műfaja? Megfelel-e a modern publicisztika elvárásainak? (Válaszát indokolja! )

Szöveg:

Komédiának nevezte a brókerbizottság utolsó ülésén a testület féléves munkáját a szocialista Tóth Károly. Tette ezt az után, hogy a bizottság munkáját lezárni hivatott jelentéshez készült szocialista tervezetet sem volt hajlandó felolvasni. A sajátját sem. Tekintetes párttitkár úr! Miért nem olvasta fel, mi is kíváncsiak lettünk volna! Talán fél valamitõl? Önnek lehet, hogy komédia, ami itt zajlik, az ön kenyéradóinak (a kormány, vagyis a gyengébbek kedvéért: az adófizetõ állampolgároknak) már annál kevésbé! Komédia? Kutyakomédia.

Ön azt üzente Demeter Ervinnek, elmehet a saját jelentéstervezetével a homokozóba játszani. Mi meg azt üzenjük magának innen a Zöldtetõs vendéglõ kultúrköreibõl vitéz battonyai Tóth Károly, hogy maga kászálódjon ki a homokozóból végre, és ne Demeter Ervint hívja oda komédiázni! Tudja, nekünk itt nem mosolygásra áll a szánk, amikor minden idõk legnagyobb sikkasztási botrányáról van szó, tisztelt bohóc úr!

Maguk valóban nem félnek, kedves Tóthék? Nyakunkon az európai parlamenti választás (Igaz, a maguk nyakába inkább kötelet látna szívesen egynémely derék kultúrember innen a Zöldtetõsbõl...), és maguk még mindig nem félnek! De úgy tûnik, ha a saját maguk igazára sem kíváncsiak, akkor úgyis mindegy, komédiázzanak még egy csöppöt. Júniusban majd eldöntjük, kinek van igaza, talán majd abból tanulnak. De az nem ám komédia lesz!