Történelem forráselemzés, szempontok szerint?

II. Philipposz katonai sikereinek titka (Démoszthenész beszéde az athéniak előtt, Kr. e. 341.)

Egyesek olyanfajta naiv beszéddel akarják városunkat vigasztalni, hogy Philipposz mégsem olyan

erős, mint amilyenek egykor a lakedaimóniaiak (spártaiak) voltak, akik a tenger és az egész görög

szárazföld felett uralkodtak, és szövetségesük volt a perzsa nagykirály, és senki sem tudott nekik

ellenállni. Városunk még őellenük is tudott védekezni, és nem pusztult el a viharban (azaz aháborúban). Én mégis azt mondom, hogy azóta szinte minden fejlődött, s a jelen, semmiben sem

hasonlít a múlthoz. De a legnagyobb fejlődés és változás éppen a hadügyben következett be.

Először is, úgy tudom, hogy akkoriban a lakedaimóniaiak – amiként valamennyi többi görög város

is – egy évben csak négy vagy öt hónapon át, a kedvező időszak idején harcoltak, ilyenkor betörtek

az ellenség földjére, azt hoplitákkal, tehát polgárokból álló seregekkel pusztítgatták, majd

hazatértek. Annyira ragaszkodtak az ősi szokásokhoz, vagy inkább a polisz hagyományaihoz, hogy

pénzen senkitől semmilyen szolgálatot nem vásároltak, s a háborút hagyományos módszerrel és

nyílt eszközökkel folytatták.

Most pedig láthatjátok, hogy a legtöbb bajt az árulók okozzák, anélkül, hogy a seregek nyílt

csatában összeütköznének. Azt is hallhatjátok, hogy Philipposz már nem a gyalogos hopliták

falanxával menetel oda, ahová csak akarja, hanem könnyűfegyverzetűekből, lovasokból, íjászokból,

zsoldosokból álló sereg kíséri.

Ha aztán ez a sereg a belső bajoktól szenvedő városokra tör, s a csüggedtség közepette azok még

csak nem is merészkednek a városfalakon kívül, hadigépeivel ostromolja meg őket. Arról nem is

szólok, hogy az ő számára mindegy a nyár vagy a tél, és nincs olyan évszak, amelyben szünetelnek.

Mindennek tudatában és számbavételével a háborút mindenáron távol kell tartani saját földünktől.

Nem szabad magunkat a spártaiak ellen a „régi jó időkben” vívott háború emlékeivel álomba

ringatni. Tetteinkben és előkészületeinkben mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy ő saját

országából ki ne tudjon mozdulni, és ne kényszeríthessen bennünket nyílt összeütközésre.

Mert háború esetén nekünk is van nem egy természet adta előnyünk, ha egyszer, athéni férfiak,

elszántuk magunkat a cselekvésre. Országának természeti viszonyai sok lehetőséget adnak a

rablásra, zsákmányszerzésre és ezerfajta más ártalomra. De a nyílt csatára nálunk jobban van

felkészülve.

A forráselemzés lehetséges szempontjai

• Miért sikeres a görögökkel szemben Philipposz makedón uralkodó?

• Jellemezd a hagyományos görög hadviselés! Milyen elemei vannak? Kikből áll a sereg?

Mikor hadakoznak? Stb.

• Mit jelent a „pénzen senkitől semmilyen szolgálatot nem vásároltak” idézet?

• Melyik háborúra utal vissza Démoszthenész a beszédében?

• Mit javasol az athéniaknak?

• Mi lett a görög földek sorsa? (Használd a tankönyvet vagy az internetet!)

• Egyéni szempontok, felvetések