Kémiával kapcsolatos! Valaki segítene?

Tudsz angolul? Nézd meg mondjuk ezt a két cikket:

Ennek a legalja az érdekes csak onnan kezdve, hogy "Half-filled and filled subshells are especially stable, leading to some anomalous electron configurations". Egyszerű magyarázatot is ad arra, hogy mi okozhatja a szabálytalanságot:

[link]

Ez a másik cikk egyrészt tartalmaz egy ábrát, ami az összes szabálytalan atomot mutatja, meg arról szól, hogy szerinte nem az az oka, mint amit mondjuk az előző cikk is mond:

[link]

Emelt szintű tananyag. (Csak megjegyezés, ha esetleg középre mennél, mivel felesleges, de ilyeneket emelten se igazán kérnek, csak ritkán.)

Az első ilyen eltérés, a d-mező VI.B-ben található, ide tartozó elemek: Cr, Mo, W. Pontos egyetemi magyarázatot nem tudok adni, csak ilyen kis gimis szintet, ahogy tavaly én megtanultam az emelt szintű érettségire. Itt ugye alapból az lenne az elektronszerkezet, hogy például a krómnál: [Ne]3s2 3p6 4s2 3d4. Csakhogy az atomoknak kedvezőbb, hogyha az elektronhéjaik félig telítettek. Ezt úgy érhetik el, ha az s-alhéjon lévő két elektron egyike, átugrik a d-alhéjra, ezáltal az s-alhéja, és a d-alhéja is félig telített lesz, az elektronszerkezet: [Ne]3s2 3p6 4s1 3d5. Félig telítettek, mert az s-alhéj egyetlen atompályáján 2 elektronférne el, de csak 1 van rajta, a d-alhéj 5 atompályáján, egyenként szintén 2 elektron fér el, így összesen az 5 atompályán 5*2=10 elektron férne el, melynek fele 5. Ez a félig telített állapot kedvező.

A másik ilyen eltérés, az I.B-ben található: Cu, Ag, Au. Itt is hasonló a gondolatmenet az előzőhöz, csak itt az érvényesül, hogy egy félig telített, valamint egy telített kedvezőbb, mint egy majdnem telített. Például Cu: [Ne]3s2 3p6 4s2 3d9 lenne, ha nem érvényesülnének az előbb említettek. Az s-alhéjról átkerül egy elektron a d-mező egyik atompályára, hogy ezáltal a d-alhéj teljesen telített legyen. Az s-alhéj így nyilván félig lesz telített. Az elektronszerkezet: [Ne]3s2 3p6 4s1 3d10.

Azt hiszem ennyi.

Jó a #2 válasz, de pontatlan.

Az elektronpályákat gyorsan megnézheted ezen a lapon:

[link]

Menj az Elektronpályák fülre, és ahogy mozgatod az egeret, kiírja sorban őket, könnyen látszanak a változások.

Szóval a pontatlanságok: A VI.B-ben csak a krómnál meg a molibdénnél van anomália, a wolfrámnál nincs. Ennél a kettőnél valamiért az energiaviszonyok olyanok, hogy a félig telített s és d alhéj a kisebb energiájú állapot, ezért az valósul meg.

A 11. csoportban (I.B) a réz, ezüst, arany tényleg mind anomáliás (félig telített s, telített d ahogy #2 írta), a röntgeniumról nem lehet igazán tudni (mert nem stabil, mesterséges elem).

Van viszont még több anomália is itt az s-d alhéjak között:

A palladiumnál az 5s alhéj mindkét elektronja átment a 4d-be, ezáltal a d telített lett, az s meg üres.

Aztán van teljesen szabálytalan szabálytalanság is: Nb, Ru, Rh az 5. periódusban és a platina a 6.-ban. Ezeknél az s alhéjon csak 1 elektron van, a másik átment a d-be. Szóval nincs se egészen, se félig telített d alhéj, egyszerűen így alakultak az energiaviszonyok, hogy ez a kedvezőbb (kisebb energiájú) elrendezés. (A 110-es rendszámú darmstadtium is lehet, hogy ilyen, de nem biztos.)

A lantanoidák és aktinoidák között is van egy csomó anomália, ott a d és f alhéjak népesednek be szabálytalanul: a lantanoidáknál a 4f helyett az 5d is népesedik 3 elemnél, az aktinoidáknál meg az 5f előtt a 6d is 6 elemnél (például az uránnál is). Ezek is teljesen szabálytalan szabálytalanságok.

Az anomáliák forrása természetesen az energiaviszonyokban van. Ezeknél az elemeknél a megfelelő s és d (illetve d és f) alhéjak energiaszintjei nagyon közel vannak egymáshoz, ezért néhol könnyen megfordulhat, hogy melyik atompálya a kisebb energiájú.