Olvasó napló? (a többi lennt)

Ma már nem érek rá, de holnap segítek, szia.

Gárdonyi életét, ha beírod a Google-ba, megtalálod, szerintem ezt meg tudod csinálni talán egyedül is.

Mikor született, kik voltak a szülei, hol járt iskolába, mivel foglalkozott még a regényíráson kívül, híres regényeinek címe, az Egri csillagokat mikor írta, hol, mikor halt meg, hol.

2. A gyűrű, talizmánnak, amulettnek is nevezi az író a regény folyamán, a félszemű török janicsár, Jumurdzsák tulajdona. Ő félig magyar, félig török származású, gyerekkorában rabolták el az anyjától. Ezért magyarul is tud.

Amikor a történet elején fogságba kerül, és Dobó István Gábor papra bízza, hogy megölje, a pap megkegyelmez neki, de elveszi tőle a talizmánját.

A törököt ettől kezdve állandóan szerencsétlenségek sora éri, ezért akarja mindenáron visszaszerezni.

Az amulett néhány év múlva Gergelyhez kerül, neki adja a pap, amikor merényletre készülnek a bevonuló török szultán ellen.

Jumurdzsák később is Gergely nyomába ered, amikor Konstantinápolyba mennek, de itt sem tudja megkaparintani a gyűrűt.

Sopronban álruhában keresi fel a török Vicuskát, Gergely feleségét, azzal, hogy gyűrűt akar venni.

Cecey Éva elárulja, hogy a talizmán a férjénél van, ő pedig az egri várban tartózkodik.Jumurdzsák elrabolja Jancsikát, Gergely és Éva 6 éves kisfiát.

Az a terve, hogy az ő életéért cserébe szerzi meg az amulettjét.

A török a kisfiúval, és az édesanya is Egerbe indulnak.

Ott már folyik a harc. Egyik éjszaka bekiabálnak a várba, hogy Bornemissza kisfia török kézben van, apja megkaphatja a talizmánért cserébe.

Bizonyítékul bedobják Jancsika kardját, amit az apa felismer.

Jancsika megszökik a töröktől, így a csere nem jön létre.

Az ostromnak vége lesz, egy, a várban megtalált kis török fiúcskáért cserébe a török édesanya és a magyar anya, Éva kicserélik egymással a két gyereket.

Az ostrom alatt Jumurdzsák meghal, így amulettje sosem kerül vissza hozzá.

Ha ez túl hosszú, kicsit rövidítsd le !

Jön a 3. pont is.

7 éves kisfiúként Cecey Vicuskával együtt a törökök fogságába került, ahonnan nagyon ügyesen és bátran megszökött.

Ekkor figyelt fel rá Dobó István.

Anyja halála után Török Bálint udvarában nevelkedett, itt tanulta meg a katona-"mesterséget"

Nagy kalandja volt még a Konstantinápolyba vezető út is, nevelőapja kiszabadítása nem sikerült.

Élete legnagyobb feladata és kalandja az egri vár védelme a török sereg ellen, amelyben haditechnikai tudásával hősiesen helytállt.

4. Talán az utolsó nap volt a legizgalmasabb, amikor már minden épkézláb ember a falakon harcolt.

Nemcsak a katonák küzdöttek hősiesen, hanem az asszonyok is.

Dobó István kis apródjának édesanyja fia elvesztése után a várfalon harcolt, itt érte a halál.

Ott volt a legnagyobb a nyomás, ahol a törökök ágyúgolyói rést ütöttek a várfalon. Ide tódultak a támadók, hogy bejutva a várba, kitűzhessék a lófarkas lobogót.

Szinte mindenki megsebesült már, kinek a karja, , kinek a feje bekötve, mégis kard volt a kezében, és vágta a törököket.

Dobó István mindenütt ott volt, ahol szükség volt a biztató szóra, a lelkesítésre.

Pihenés nélkül irányította a küzdelmet, tisztjei , hű katonái is lesték a parancsait.

A védők hősiessége mentette meg Eger várát a pusztulástól.

Másnap reggelre elvonultak a törökök, leesett az első hó, az idő hidegre fordult, annyira megtizedelte őket a hosszú, kilátástalan harc, hogy nem akartak tovább támadni.

Az egriek győzelmét az ország, és egész Európa is ünnepelte.

A török katonák ruházatát legjobban a szultánnal való bevonulásuk alkalmával írja le Gárdonyi Géza.

Itt egymás után tűnnek fel a különböző hadtestek, szpáhik a lovasság, akindzsik, a katonákat megelőző harcosok, akik felégetik a falvakat, aszabok a gyalogosok. stb.

Általában jellemző, hogy nagyon színes ruhákat, bugyogókat nadrágokat viseltek, a fejükön turbán volt, ez egy hosszú, sál-szerű anyag, amelyet a fejük köré csavartak.

Az öveikben görbe kard, szablya volt, lófarkas zászlókat vittek a kezükben.

Kopaszak voltak, a fejük közepén egy hosszú hajtincset hordtak. Csizmában jártak, könnyű bőrből varrták ezeket.

Sátrakban laktak, az ételt nagy kondérokban főzték, kávét ittak, ami akkor nálunk még ismeretlen volt.

Reggel és este kelet felé fordulva, a a földre borulva

imádkoztak, Allah-hoz, aki az ő Istenük , és Mohamed az ő prófétája, ahogy mondták ezt.

Legbátrabb, legképzettebb katonáik a janicsárok voltak.

Őket elrabolt gyerekekből nevelték jó harcosokká.

Nevek: Ali, Jumurdzsák, Hajván, Izmail

Érdekesség még: a magyar és a török szavak között sok hasonló van: anam=anyám

Szívesen segítettem, a regény nagyon hosszú, nehéz lehet segítség nélkül áttekinteni, átlátni az összefüggéseket.

Azért írtam részletesebben.

Jó tanulást, szia !