Az Egri Csillagokba olvasónaplóban van egy olyan kérdés, hogy " Mit tudhatunk meg a korabeli Magyarország mindennapjairól"? Erre kéne válasz.

A törökök által elfoglalt országrészben a közbiztonság nem volt megfelelő: példa, bármikor elrabolhattak bárkit, még a patakban fürdő kisgyerekeket is.

Megismerhetjük a korabeli közlekedési viszonyokat, lóháton, szekéren jártak.

A várakban zajló mindennapi életet, Ceceyék udvartartását

például, vagy az életet a királynő udvarában, udvarhölgyeinek körében.

Az egri vár védelme idején pedig az ott harcoló katonák mindennapi életét, felkészülésüket a harcra, a fegyvereket, amelyekkel harcolnak, a várkapitány, Dobó és az őt körülvevő tisztek, az egri nők életét, ahogyan kivették részüket a harcokból, de helytálltak a mindennapokban is.

Kiegészíteném a válaszomat még néhány fontos dologgal.

A korabeli Magyarország 1526., a mohácsi vész tán 3 részre szakadt.

Volt az úgynevezett királyi Magyarország, I. Ferdinánd király volt az uralkodó. Szapolyai János halála után özvegyétől, Izabella királynétól erőszakkal vették el a koronát, és Ferdinándot koronázták királlyá.

Ezután Izabella "királyné" kisfia, a "kis királyka" János Zsigmond az erdélyi fejedelmi címet kapta meg.

Ez a 2. rész, tehát Erdély.

A 3. rész pedig a török "hódoltság" területe.

Ezek miatt a politikai viszonyok miatt az ország lakossága is megosztott volt. Ki Ferdinánd, ki Szapolyai híve volt.

Más ellentétek is feszültek a lakosság körében.

Ezek a vallási ellentétek voltak.

Az úgynevezett "pápisták" a katolikusok, az "újhitűek" a kálvinisták közötti ellentétre gondolok.

Ez megjelenik az első részben, ami a Te kérdésed is.

Itt az idős Cecey Péter, Vicuska édesapja, és Bálint pap közötti viták mindig a királypárti és a Szapolyai parti felfogás miatt zajlanak.

És hitüket tekintve is ellenlábasai egymásnak.

Van a korabeli Magyarországon egy harmadik ellentét is, ez a szegények és gazdagok közötti ellentét.

A szegény jobbágygyereket Gergőt Ceceyék maguk közé fogadják, gyermekükként kezelik, amikor kislányukat megmenti a török fogságból.

De amikor Izabella királyné férjhez akarja adni Évát, Fürjes hadnagyhoz, és Gergely ezt szóvá teszi, már más a véleményük.

Nem tartják a szegény fiatalembert megfelelő kérőnek , rangon alulinak ítélik a lányukkal való házasságra.

Bár ez már a következő részben jelenik meg.

Visszatérve az első részre.

Az árván maradt Gergőt Dobó a papra bízza, és Török Bálint udvarába küldi.

Ott nevelkedik fel és tanul a Tökök fiúkkal együtt.

Ez is lehet egy akkori viszonyokra jellemző magatartás.

A gazdag földbirtokos magához veszi a szegény, de tehetséges gyereket, és gondoskodik róla.

Gergely is apjaként tiszteli Török Bálintot, anyjaként tekint Töröknére és testvéreiként a fiúkra.

Így van lehetősége kiemelkedni a szegény sorból.

Láthatjuk az első részben még, ami a mindennapokat illeti, a törökök pusztítását, ahogy felégetik a falvakat, megölik, vagy rabláncra fűzve elhurcolják az ott lakó embereket. Ez Gábor pap és Gergely útja során tárul elénk, amikor a pap megtalálja házuk közelében édesanyja holttestét.