Zrínyi M. : Szigeti Veszedelem?

Magyar Elektronikus Könyvtár (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem):

[link]

Letöltöd, mondjuk Word dokumentum formájában, a kereső (Ctrl+F) segítségével meg megkeresed a következő versszakot:

Igazat kell írnom, halljátok meg mastan,

Noha ellenségünk volt szultán Szulimán,

Csak aztot kivészem, hogy hiti volt pogány,

Soha nem volt ily úr törökök közt talán.

A folytatásban ott van röviden a jellemzése.

Azért nem tudod megtalálni őket (gondolom), mert mi már ezeket rendes magyar szavaknak tanultuk és eszünkbe se jut török szavaknak tekinteni őket. Ezeket sorba beírod a keresőbe (csak a szó elejét, nehogy a ragozás miatt ne sikerüljön megtalálni), ha megtalálja, akkor megvan. Az alábbi honlapokon pár fel van sorolva belőlük:

[link]

Idézek belőle:

[link]

Idézek belőle:

Ótörök (bolgár-török és köztörök) eredetű szavak (kb. 300): kicsi, alma, sárga, iker, betű, bika, borjú, disznó, búza , árpa stb.

Honfoglalás utáni jövevényszavak:

Török eredetű szavak: kun-besenyő: balta, csősz, kalauz, komondor; oszmán-török: zseb, papucs, bogrács, kávé, pite stb.

[link]

Idézek belőle:

A régi török jövevényszavakat Ligeti a következő szókészleti csoportokba osztotta:

Lovaglás: gyeplő

Törzsi rend, nomád társadalom: gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú

Népnevek: besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár)

Vallás, hiedelemvilág: báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyón

Állattartás: barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz

Földművelés: arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger

Halászat: gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya (’éjszakai halászathoz használt fáklya’)

Solymászás, madarászás: sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr (’háló, hurok, csapda’)

Mesterségek: ács, szűcs

Közlekedés: tengely, szál (’tutaj’)

Kereskedés: bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs

Természeti környezet: tenger, sár, szél

Állatvilág: oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly

Növényvilág: gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm

Család: gyermek, kölyök, iker

Test, testi tulajdonságok: térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő

Lakás, eszközök: sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó, balta

Ruházat: süveg, saru, ködmön, csat, tükör

Igék: gyűl, dől, szór, szűr, csavar, söpör, arat

Kiszely István a következő csoportokat különbözteti meg:

Hittel kapcsolatos szavak: Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.

Családi elnevezések: apa, anya, húg

Színek: sárga, kék, piros

Állattartás és a növénytermesztés köre: barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb.

Szőlőtermesztés: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb.

Állam- és közélet: ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb.

[link]

Idézek belőle:

Török eredetűek a hittel kapcsolatos szavaink (Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.), családi elnevezéseink (apa, anya, húg), színeink (sárga, kék, piros) valamint az állattartás és a növénytermesztés körébe tartozó szinte minden szavunk (barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb. Ősiráni szavak pl. a tehén, a fej stb. A borkultúrával kapcsolatos szinte minden szavunk török eredetű: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb. Nyelvünkben feltűnően sok a török eredetű állam- és közélet szempontjából használatos szó, mint az ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb.

Pl. az ökör szó előfordul (ökörszekerek), a barom szintén (barom-ól), tinó (ötven tinót vágata...), ha így folytatod, lassacskán össze lehet őket szedni (ha nem is mindet, de jó részét).

Itt megtalálod a választ:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..