Ha a rock zenéről kell kiselőadást tartanom mit mondjak el egy olyan társaságnak aki lenézi ezt a zenei irányzatot?

Rock zene

A rock egy könnyűzenei műfaj, mely a második világháborút követő politikai feszültségek korában tört utat magának, egész kulturális forradalmat indítva. A rockzene társadalmi hatásai közül a legkomolyabb, hogy megnövelte a szakadékot a háború után felnövekvő tinédzserek és szüleik között. Lehetőséget adott a fiatal generációnak a bennük lévő lázadó életérzés kifejezésére, hiszen ez a zene csak nekik szólt, az ő életérzésüket hirdette. A zenei megújulást követte az öltözködési stílus és a teljes viselkedéskultúra megváltozása. A rock futótűzként terjedt az Egyesült Államokban majd Nagy-Britannia után egész Európában. Az 1960-as évekre meghódította az egész világot.

A rock zene hangzása az elektromos gitár hangján alapszik, általában basszusgitárral kísérik valamint dobfelszereléssel ami magában foglal különböző dobokat és cintányérokat. Ezt a felállás néha kiegészítik billentyűs hangszerekkel pl.: zongora vagy szintetizátor.

A rock zenét játszó csapatokat bandáknak vagy rockbandáknak nevezzük, általában 2-5 személy játszik bennük. Más könnyűzenei stílusokkal szemben a rock zeneileg sokszor jóval egyszerűbb mind dallam, mind harmóniavezetés, mind ritmika szempontjából. Rockban az akkordok sokszor egyszerű hármashangzatok, fordítások nélkül, így nem ritka a kvint- és oktávpárhuzam, ami a klasszikus összhangzattanban tiltott. A rock rengeteg különböző zenei stílussal keveredett, ezért mára a fent leírtaktól nagyban eltérőek lehetnek a rockszámok.

Az 1950-es években leginkább a jól táncolható rock'n'roll volt a népszerű, de a műfaj gyökereinek számító country és blues is előtérben maradt. Az első rock 'n' roll előadók közül később sok világsztár lett, melyek nevét ma már a műfaj megteremtőiként, de legalábbis meghatározó alakjaiként emlegetjük. ( pl.: Bill Haley, Chuck Berry, Buddy Holly)

Az '50-es évek közepétől a felnőtt társadalom üldözni kezdte a lázadó rock 'n' rollt. A nagyvárosokban együtteseket és lemezeket tiltottak be, koncerteket és kiadóvállalatokat lehetetlenítettek el. A hullám a médiára is kihatott: Sorra tűnt el a rock a rádióállomások műsoráról és a fiataloknak szóló nyomtatott sajtóból is. A rock kultúrát mindennel összefüggésbe hozták ami a társadalom romlottságára utalhat: alkohol-, cigaretta- és drogfogyasztással, motoros bandák fosztogatásaival, az utcai bandákkal. A szülők eltiltották gyermekeiket a zenétől, ami csak olaj volt a tűzre. A fiatalok szó szerint fellázadtak a szüleik ellen és a társadalom ellen amiben éltek.

Az európai országokban más volt a helyzet: a helyi zenészek átvették az amerikai zenei mintákat, de előadásmódjuk sokkal precízebb, kimódoltabb, ezáltal unalmasabb volt, és a rock éppen azt a vadságot veszítette el, ami sikeressé tette az újvilágban. Az itt-ott megjelenő valódi rockot játszó bandákra hasonló üldözés várt. A nyugati országokban a kritikusok és média egyaránt lenézték az új stílust, míg a kelet-európai országokban a szovjet ideológia nevében még csírájában elfojtották annak terjedését.

A diktatúra viszonyai között nem volt lehetőség a nyugati lázadó stílus átvételére, viszont a hazai rockegyüttesek – bár szolidabb formában – de szintén rendszerellenes kritikát hangoztattak. Már a 60-as években kezdett feltűnni az amerikai stílust követő énekesek de őket még kordában tudta tartani a cenzúra. Akkoriban tűnt fel például Kovács Kati akit emiatt egy tehetségkutató műsorból is kiraktak. Hamarosan a Hobo Blues Band és a P.mobil nemkívánatossá vált Aczél György és társai szemében. A korai magyar undergroundban az 1980-as elején megjelenő Beatrice együttes ment a legmesszebbre: a disco stílusból érkezett együttes hamarosan átvette a punk néhány külsőségét és botrányos viselkedésükkel és szövegeikkel ők vívták ki legjobban az államhatalom ellenszenvét. A Hobo Blues Band, a P. Mobil és a Beatrice alkotta a „fekete bárányoknak” nvezett csoportot, amely úgyszólván tiltólistára került a. Kádár korszakban. A 80-as évek közepén megjelent a Pokolgép és az Ossian nevű zenekar akik már a heavy metal képviselői voltak. A kilencvenes években a nyugati kultúra befolyásaként számtalan új válfaja jelent meg a rockzenének hazánkban is, ugyanakkor megnőtt az elektronikus zene iránti igény is, részben egyszerűsége, részben olcsósága miatt. Azonban az átmeneti lehanyatlást ismét a feltörekvés kezdte el jellemezni, és a hatalmas méretű rajongótáborok mutatják azt, hogy az minőségi rockzenére igény van.

A rockzene folyamatos fejlődése során több különböző stílusirányzat megjelenését vonta maga után, melyek bár magukon viselik a rockos gyökereket, mégis sajátos műfaji elemekkel rendelkeznek.

Hard rock : A stílus sajátos ismertetőjegyei a torzított gitárhangok, és a korábbinál hangosabb ritmusszekció ( basszusgitár, dob, ritmusgitár). [The Rolling Stones, Led Zeppelin, Jimi Hendrix]

Heavy metal : A heavy metal (vagy egyszerűen csak metal) 1968 és 1974 között jött létre. A heavy metalt életre hívó, blues rock és pszichedelikus rock gyökerekkel rendelkező együttesek gitár- és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet erős torzítás és gyors gitárszólók jellemeznek. A heavy metal a könnyűzenei műfajok egyik legextrémebb formája.

Progresszív rock : az 1960-as években alakult ki, de fénykora inkább az 1970-es évekre tehető.

A kompozíciók többnyire hosszú lélegzetűek, nem ritka a 20 percet is meghaladó szerzemény. [Pink

Floyd : Echoes]

Pszichedelikus rock

Punk rock : A Punk rock egy rendszerellenes rock zenei mozgalom, amely 1974 – 1975 táján indult el (habár átmeneti formái már évekkel korábban is léteztek), olyan zenekarok által, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Clash és a Patti Smith . A fogalom használható azokra a zenei színterekre is, amelyek ugyan később jelentek meg, de hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint az első generációs „punk”, azonban gyakran tévesen utalnak vele egyéb zenekarokra is, a „viselkedés”, ill. a „fiatalkori agresszió” fogalmán keresztül.

Jazzrock : a jazzrockot gyakran hozzák összefüggésbe a progresszív rockkal hiszen mindkettő az euópai klasszikus zenéből származik és a dzsezzből gyökeredzik. A stílus rendszerint pörgősebb és élettel telibb a rockknál.

A hatvanas évek végén a rockelőadók visszanyúltak a klasszikus zenei stílusokhoz és előadásformákhoz, és ezeket saját zenei hangzásukkal vegyítették. Pl.: rockopera, rockmusical, rockoratórium, rockkabaré.

ezt már egyszer megcsináltam csak úgy, de ez hosszú lesz.