Kőszívű ember fiai rövid tartalma?

A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állított emléket. A regény a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki. Megírásához felhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című művének egyes részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit is,valamint barátja és országgyűlésben lévő párttársa zaszkali és deménfalvi Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos élet útjának egyes elemeit is.

Nemesdomb községben haldoklik Baradlay Kazimír nagybirtokos, főispán. Konzervatív eszméket valló, családjának ellentmondást nem tűrő zsarnoka. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezett arról, hogy fiai: a legidősebb, Ödön (diplomata volt az orosz udvarnál), Richárd (királyi testőr Bécsben) és a legkisebb, Jenő, szintén udvari tisztviselő (hivatalnok) maradjanak meg azon a pályán, amelyen elindította őket. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Ridegváry Bencéhez az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt az országos és a családi politika.

Baradlayné a halál után fogadalmat tesz, hogy mindennek az ellenkezőjét fogja tenni, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát, szerette. Ödön azonnal teljesítette anyja kívánságát és hazatért. Otthon Ödön liberális főispán lett, s Arankával családot alapított.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba. Egy előkelő szerepet játszó, szép de gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között nevelteti Károly nevű fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel, a család szegénysorsú rokonával, akit megszeret és eljegyez.

Az 1848-as forradalom-ban Ödön Magyarországon tevékenykedett a forradalomban és a szabadságharcban is. Baradlayné elhatározza hogy kisebb fiait is a haza szolgálatába állítja. Richárd huszárjaival szökik haza, Jenőt anyja szöktette át Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, és megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli fiát. Richárd és Ödön részt vettek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, ezért testvéri párbajt vívnak. Ödön győz így még idejében érkezik Richárd megsegítésére. Jenő otthon maradt anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbál menekülni, de egykori jóbarátja, Ramiroff Leonin felismeri és lecsukatja. Sikerül megszöknie és otthon várja sorsát. Idézést kap a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére állítottak ki. Jenő eltitkolja az irat tartalmát a család elől, jelentkezik a katonai törvényszéknél és bátyja helyett mártírhalált hal.

Richárd is börtönbe kerül, de Haynau hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmez neki, mert Alfonsine tájékoztatja Haynaut arról, hogy másnap megfosztják hatalmától‑eredetileg azért, hogy Richárdot megölje Palvicz Ottó halála miatt‑. Feleségül veszi Editet, akiről kiderül, hogy a Plankenhorst vagyon örököse.