Hogyan lehet megállapítani, hogy egy elemnek hány párosítatlan elektronja van?

A periódusos rendszert kell nézni.

A külső héjon 8 elektronnak kell optimálisan lennie, ez a nemesgáz-szerkezet. (H meg He esetén 2-nek)

Ha kicsivel van ennél több, akkor annyit le tud adni, ha kicsivel van kevesebb, akkor annyit fel tud venni. Ezek a párosítatlan elektronok.

Pl. a szénnek van a külső héjon 4 elektronja, az mind párosítatlan (akár leadja, akár felveszi). Az oxigénnek 6 van, tehát 2 hiányzik neki, annyi a párosítatlan. A lítiumnak 1 van a külső héjon, annyit fog leadni (és azzal lesz neki 2 az alatta lévő héjon, ami nem 8, de az is jó, mert az a hélium szerkezete).

A Hund szabaly (maximalis multiplicitas elve) kimondja, hogy az elektronok az azonos energia szintu atompalyakon ugy helyezkednek el, hogy minel tobb legyen a parositatlan spinu.

Vagyis megnezed hany elektron van az adott energia szinten, hany atompalya van, elkezded leosztani az elektronoka, eloszor minden atompalyara 1-et teszel, aztan ha van meg elektronod elkezded kirakni a masodikat is.

Igy az jon ki a periodusos rendszerben, hogy

a nemesgazoknak nincs parositatlan elektronjuk.

a halogeneknek (F oszlopa) 1 parositatlan elektronjuk van.

O oszlopa: 2 parositatlan elektron

N oszlopa: 3 parositatlan elektron

C oszlopa: 4 parositatlan elektron

B oszlopa: 3 parositatlan elektron

Be oszlopa: 2 parositatlan elektron

H oszlopa: 1 parositatlan elektron

Az atmeneti femek kicsit macerasak, mert a d alhej energiaszintje atfed a kovetkezo hejjal, ezert ott lesz nehany erdekes elektron szerkezet.