Kémia: 7-8. o.!? Küldenétek linket? Nem házi!
Hetedikes vagyok,most nemrég vettük a kémiai képleteket,pl.:
4 Al +3 O2 = 2 Al2O3
N2 + 3 H 2 = 2NH3
A helyzet az,hogy ezeket nem értem.Nem értem,hogy például minek szorozzuk be 2-vel az NH3-at,ha a H2-t már beszoroztuk,hiszen így 4 N2 és 12(vagy 6) H3 lesz.Na mindegy,látszik,hogy nem értem,ami azt illeti soha sem volt logikám,számolni sem igazán tudok.Kémiából úgy lettem ötös,hogy az összes ilyet, + számolásokat bemagoltam.Így ötös(egyszer hibátlan) dogákat írtam.Tudom,lehetetlenek néz ki a bemagolása a számolásnak,tényleg nehéz,de nekem sikerült(a képlet alapján nem ment :S ).Most az lenne a gondom,hogy hiányoztam,és ezeket a képleteket(előbbi példa) nem tudtam kellőképpen bemagolni,és semmit sem értek belőlük.A tanárnő azt mondta,hogy ez fontos alapköve a kémiának,de ne magoljam be,mert nem jó.De akkor elmondtam neki,hogy hogyan szereztem a számolásos dogákból ötöst,meg rögtönöztem neki pár ilyen képletet,és mondta,hogy jó,akkor próbáljam meg.
Itt jön a kérdésem: Hol találok nyolcadikos képleteket? Nézegettem honlapokat,de azok már nagyon túlbonyolítottak,tehát szerintem nem nyolcadikos anyag.Tudnátok nyolcadikosat küldeni?Csak szimpla képletek kellenének.Holnapra megnézem a nyolcadikos kémiakönyvemet,az talán nagyobb segítség.
Idén a HCl,CO2,NH3,NACL,MGCl, CH4 + O2 , MgO,Al2O3 képleteit vettük.Hogy mi jöhet ezek után,azt nem tudom.
válasza:Linket sajnos nem tudok, de megpróbálom a példáidat megmagyarázni:
Az anyagok nem egyedülálló atom formájában, hanem tipikusan molekulaként vagy fémrácsban találhatók meg a természetben. Így lesz ugyanis az atom leginkább hasonló a nemesgázszerkezethez.
Nagyon sokszor (pl. oxigén, hidrogén, nitrogén, stb.) ez azt jelenti, hogy két azonos atom alkot egy molekulát (ezt kovalens kötésnek hívják, de nem biztos, hogy tanultátok). Amikor ezek az anyagok reagálnak mással, akkor is molekulaként (tehát O2, H2, N2 stb.) lépnek be a reakcióba, hisz a természetben úgy fordulnak elő. Ezért a képletben is így kell szerepeljenek.
A fémek meg néhány egyéb anyag (pl. szén) esetében az atomot önállóan kell a képletbe írni, mert ezeknél nagyon sok atom van a kristályrácsban, nem pedig néhány atomos molekulaként fordulnak elő a természetben.
Szóval pl. az Al2O3 reakciója akkor, ha az atomok önállóan is előfordulnának a természetben, így alakulna:
2Al + 3O = Al2O3
de az oxigén O2 molekulaként fordul csak elő, és mivel nem lehet 1,5 O2-t csinálni, ezért mindkét oldalnak a többszörösét kell venni, hogy egész darab molekulák legyenek:
4Al + 3O2 = 2Al2O3
De pl. a CO2 egyszerűbben alakul. Atomonként az lenne, hogy C+2O=CO2, és a 2O-ból (mivel páros) simán lehet O2 molekulát "csinálni".
C+O2=CO2
Ha nem értesz valamit, kérdezz rá.
válasza:Csak egy kiegészítés. A sztöchiometriai szám lehet törtszám (pl 1,5), csak nem túl szép, ezért felszoroznak pl 2-vel. Amúgy majd Termokémiánál fontos lehet az olyan egyenlet hogy pl: C + 0,5 O2 --> CO hogyha pl erre az egyenletre van megadva a reakcióhő. Szóval a lényeg az, hogy az együttható lehet tört, de nem túl szép, így egyszerűen felszorzunk.
Amúgy ajánlom a kérdezőnek a gyakorikerdesek keresőbe beírni az egyenletrendezés címszót. Sokan kérdezték már, és többször érkeztek szép hosszú magyarázatok rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!