Erdélyi fejedelemségről és a Rákóczi Ferenc szabadságharcról tétel? Ez a kettő hiényzik már csak

Közösen kidolgozott tételünk, Erdélyről. Sajnos a Rákócziak nekünk nem tételünk. Amúgy sok szerencsét.

Erdély aranykora

1608-ban Báthory István unokaöccse, a 18 éves Báthory Gábor szerezte meg a fejedelemséget. Báthory erőszakos politikájával maga ellen ingerelte a nemességet és a szász polgárságot. Végül a hajdúk árulónak tartva megölték. Halála után az erdélyi rendek Bethlen Gábort (1613-1629) emelték a fejedelmi székbe. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt. Minden eszközt felhasznált az ország újraegyesítésére.

Belpolitika, gazdaság

Uralkodása alatt nyugalmat, biztonságot, jólétet teremtett Erdélyben. A Báthory Gábortól öröklött gazdasági káoszban rövid idő alatt rendet teremtett. Az érdemtelenül szétosztott javak visszavételével jelentősen megnövelte birtokait. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő cikkekre - higany, méz, viasz, marha - állami monopóliumot vezetett be. Gazdaságpolitikája részben merkantilista volt. Gondja volt az ipar fejlesztésére is. Külföldi mesterembereket telepített be az országba (főként a habánokat cseh földről). A felvidéki bányavárosokból bányászokat hozatott. Szervezőmunkája eredményeként megnőttek Erdély bevételei. Jövedelme fél millió arany körül mozgott. Ennek jó részét állandó zsoldos hadsereg fenntartására fordította. Nagy gondot fordított a várak karbantartására is.

Bethlen Gábor az állam irányításában háttérbe szorította a rendeket, és megerősítette a fejedelmi hatalmat. Ebben elsősorban a fejedelmi birtokokra és az állandó hadseregre támaszkodott. Továbbra is megmaradtak ugyan az államhatalom rendi szervei: a fejedelmi tanács, az országgyűlés, a kincstartóság, a vármegyék, a székek, de alig korlátozták a fejedelem hatalmát. A közigazgatás minden szála a fejedelem kezébe futott össze. A székhelyt az 1616-ban átadott Lippából Gyulafehérvárra helyezte át, a törvénykezését pedig Medgyesre. Bethlen támogatta a társadalom középrétegeit, s védelmezte a jobbágyokat is. A mezővárosoknak egész sor kiváltságot adott.

Bethlen Gábor külpolitikája

Az 1618-ban meginduló harmincéves háborúban Bethlen a független magyar állam visszaállításának lehetőségét látta meg. Csatlakozott az új cseh királyhoz, Pfalzi Frigyeshez és a vele szövetkezett osztrák rendekhez, majd a Porta engedélyével 1619 szeptemberében megindult Felső-Magyarország felé. Csapatai elfoglalták Kassát. 1620 augusztusában a besztercebányai országgyűlés Bethlent Magyarország királyának választotta. Ő mégsem koronáztatta meg magát, mert diplomáciai és hadi eredményei ellenére is ingatagnak tartotta helyzetét. Az 1620-as őszi hadjárata nagy sikert hozott: a fejedelem birtokába került az egész Dunántúl. A szövetséges cseh csapatok fehérhegyi veresége (november) azonban súlyos csapást mért az ő terveire is. Egyedül maradt. Az uralkodói osztály a rendek megerősítését várta tőle, ehelyett nagyobb adókat vetett ki, mint a császár. A főurak jó része elpártolt tőle, a vármegyei nemesség nem volt hajlandó hozzájárulni a küzdelem költségeihez. Bethlen ugyan még 1621 nyarán is jelentős győzelmeket aratott, de a magyarországi rendek kiegyeztek a császárral.

A sokféle gond és kudarc 1621-ben arra kényszerítette Bethlent, hogy Nikolsburgban békét kössön II. Ferdinánddal. Megkapott viszont élete végéig 7 magyarországi vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod és Abaúj) és a birodalmi hercegi címet. II. Ferdinánd pedig kötelezte magát a bécsi béke és az 1608-as törvények megtartására.

Kultúra

Bethlen Gábor pártfogolta a tudományt és a művészetet. Jövedelméből jelentős összeget fordított kulturális célokra. Bethlen Gyulafehérvárott protestáns főiskolát alapított. A tanulmányok sikere érdekében gazdag könyvtárat hozott létre. Állandó gyarapításáról még hadjáratai alatt sem feledkezett meg. 1622-ben, felső magyarországi táborozásáról pl. kétszekérnyi könyvet hozott magával, de megpróbálta visszaszerezni a töröktől a Corvinák maradványait is. A Bethlen által pártfogolt tudós prédikátorok legjelesebbje, Szenczi Molnár Albert által összeállított latin szótár bebizonyította, hogy a magyar egyenrangú a többi nemzeti nyelvvel; ugyanő nyelvtankönyvet szerkesztett. Bethlen nagyszabású építkezései a késő reneszánsz stílust folytatták. Minden művészet közül a zene kötötte le a fejedelmet leginkább. Ő vezette be az olasz balett és opera előadásait. Gyulafehérvár igazi fejedelmi udvar lett.

Bethlen uralmának 16 esztendeje alatt sikerült a külső és belső háborúktól pusztuló országrészt hatékony központi kormányzattal a további romlástól megmenteni, gazdaságilag és kulturálisan fejleszteni. Utóda I. Rákóczi György lett. (1630-1648).

A két Rákóczi

Utóda I. Rákóczi György lett. (1630-1648). Ő követte a Bethlen által létrehozott utat. Hasonlóan jó képességű politikus volt, mint elődje, bár sokkal konzervatívabb és céltudatosabb. A belső hatalom megszilárdítása végett növelte a fejedelmi birtokokat. Ő is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. 1643-ban szövetkezett a svédekkel és megindult a Felvidéken. Jelentős katonai sikereket ért el. Lehetősége lett volna végső csapást mérni a Habsburgokra, de a Porta visszahívta. Kénytelen volt visszavonulni, de így is előnyös békét köthetett a császárral. 1645-ben megkötötte a linzi békét. Ez kiterjesztette a vallásszabadságot a mezővárosok és a falvak lakosságára is. Ő is megkapta a korábban említett hét vármegyét, sőt, a Szabolcs és Szatmár megyéket örökíthette is. 1648-ban meghalt, fiára a lengyel trón megszerzését bízta.

Utóda fia, II. Rákóczi György lett (1648-1660). Trónra kerülésekor megváltoztak az európai viszonyok. Véget ért a harmincéves háború és a Porta is megerősödött. Az ő jelleméből már hiányzott apja megfontoltsága. 1657-ben a svédekkel szövetkezve betört Lengyelországba. A szultán, aki határozottan megtiltotta a támadást, ellene küldte a krími tatárokat, akik elfogták az egész sereget és büntetésül feldúlták Erdélyt. A fejedelem életét vesztette a török ellen vívott harcokban. 1660-ban elesett Nagyvárad is, és itt a törökök megszervezték az V. magyarországi vilajetet. Erdély romlásnak indult.