Valaki segitene biológia tételek kidolgozásában?

de mire gondoltál?valaki leírja neked az egészet?

ha nem értesz vmit,én szívesen segítek,de a tankönyv a barátod.jaa és a google is.

18. tétel: A bőr és egészségvédelme

A bőr védi szervezetünket a külső hatásoktól, részt vesz a szervezet és a külvilág közötti kapcsolat fenntartásában. Három réteg alkotja:

1. kívülről hám

2. alatta az irha

3. legbelül a bőralja

A hámréteg többrétegű elszarusodó laphámból áll. A szaruréteg fizikai hatások, károsító kémiai anyagok, továbbá mikroorganizmusok ellen véd, ezen kívül gátolja a szervezet vízveszteségét is. A hámnak az irha és a bőralja felé irányuló nyúlványai a szőrtüszők, ezek hozzák létre a szőrszálakat. A szőrtüszőkbe faggyúmirigyek nyílnak, amelyek zsírszerű váladéka átitatja, vízhatlanná és rugalmassá teszi a szőrszálakat és az egész szaruréteget. A hám felületére nyílnak az irhában és a bőraljában található verejtékmirigyek kivezető csövei is. Váladékuk, a verejték elpárolgása közben jelentős hőmennyiséget von el a szervezettől. Ez a folyamat a testhőmérséklet szabályozásában játszik szerepet, a túlhevülés ellen véd. A hám belsejében nagyobb számban található pigmentsejtek adják a bőr színét. A bennük lévő sötét festékanyag elnyeli a napfény káros, mutációkat okozó ultraibolya sugarait, így védi a belső szöveteket. A hám alsó rétegeiben gazdagon elágazó csupasz idegvégződések alacsony ingerküszöbük révén a fájdalom érzékelésére szolgálnak.

Az irha főként dús érhálózatú lazarostos kötőszövetből áll. A hám és az irha nagy, hullámos felülettel érintkezik, így erősen tapadnak egymáshoz. Az irhában nagyszámú, kötőszövetes tokkal burkolt idegvégződés van, amelyek a külső környezetből érkező ingereket veszik föl: hideg, meleg, tapintás, nyomás érzékelést teszik lehetővé. A bőr idegvégződéseinek sűrűsége a különböző testtájakon nagyon eltérő: az ujjhegy és az ajkak bőrében átlagosan milliméterenként találhatóak.

Az irha érhálózata látja el a hámszövet anyagforgalmát is, mivel a hám nem tartalmaz ereket, másrészt ezek az erek a hőszabályozásban is fontos szerepet játszanak. Nagy melegben és fokozott fizikai megterhelés hatására az irha erei kitágulnak, így a meleg vér átáramlása elősegíti a hő leadást. Hidegben az irha erei szűkülnek, ami mérsékli a hő vesztést, és ezáltal megakadályozza a szervezet kihűlését.

A bőralja rögzíti a bőrt és az alatta levő izomhoz vagy csonthoz. Alapállománya főként zsírszövetből áll, amely a szervezetbe fölöslegesen bejutott szerves tápanyagok energiatartalmát tárolja, és hőszigetelőként a testhőmérséklet fenntartásában is részt vesz. Szerepe van a mechanikai védelemben is, mint „párnázó” anyag.

A bőr egészségvédelme

A szorosan illeszkedő hámsejtek és a vastag szaruréteg általában hatékony védelmet biztosítanak a kórokozókkal szemben. Vannak azonban olyan mikroszkopikus gombák, amelyek a szaruanyagot hasznosítják. Megtelepednek a nedves bőrfelületen, és bőrgombásodást okoznak. Leggyakrabban a lábujjak közötti bőrön vagy a körmökön figyelhetők meg. Hatásukra a bőr berepedezik, viszket, a köröm elszíneződik, deformálódik. A bőrgombásodás kórokozóit nagyon nehéz kiirtani, ezért okosabb a fertőzést megelőzni: ügyeljünk arra, hogy fürdés után a testhajlatokat szárazra töröljük, valamint ne járjunk mezítláb olyan fürdőkben, ahol sok ember jár.

Ha a faggyúmirigyek túl sok váladékot termelnek, a faggyú könnyen eltömi a szőrtüszőket, és kis dugókat, mitesszereket képez benne. Serdülőkorban a bőr faggyútermelése megnő. A mitesszerek kialakulása ellen a legjobb védekezés a bőr alapos tisztítása, napoztatása és a bőr zsírosodását fokozó egyébként is káros anyagok (dohányzás, alkohol, fűszeres ételek).

Pattanások akkor alakulnak ki, ha a szőrtüszőbe gennyesedést okozó baktériumok jutnak.

Vérhólyag: a bőrt érő erős fizikai ütés vagy csípés esetén a hám alatti erek megsérülnek és a vér a szövetek roncsolódása nyomán egy üregben gyűlik össze

Vízhólyag: dörzsölés hatására az irhában a roncsolódás nyomán üreg alakul ki, amelyben összegyűlik a sérült nyirokerekből származó folyadék.

Gyakori háztartási baleset az égési sérülés, ami két fontos ok miatt veszélyes: egyrészt az égési felületen nagymértékű vízveszteség lép föl, másrészt az elpusztult hám helyén nagy a kórokozó lerakódás veszélye.

Az égési sérüléseknek három foga van:

1. az első fokú: bőrpírral jár

2. a másodfokú hólyagosodást eredményez

3. a harmadfokú égési sérülésnél a bőrfelület elhal, fehéredik vagy szenesedik

A mi tételünk kidolgozva. Hátha segít.

12. tétel: A csontrendszer, a csontok felépítése és a károsodásukat előidéző anyagok

A mozgás szervrendszerének passzív része a csontváz, aktív pedig a hozzá tapadó izomzat.

A csontok felépítése

A csontokat kívülről kötőszövetből álló csonthártya borítja. Az ebben haladó erek belépnek a csontba és biztosítják az anyagforgalmát. Valamennyi csont külső rétegét tömör csontszövet alkotja, beljebb apró üregekkel tagolt szivacsos állomány található. Benne a csontszövetből álló lemezek a terhelésnek megfelelő irányban rendeződnek, ezért a szivacsos állomány nagy teherbírású, ám mégis könnyű. Üregeit vörös csontvelő tölti ki, amely a vérsejtek képzésében vesz részt. A végtagok hosszú csontjainak középső része csőszerű, itt a vastag tömör csontszövet a velőüreget fogja közre, amelyben a javarészt zsírszövetből álló sárga csontszövet található. A lapos csontokban, például a medencecsontban, a bordákban és a mellcsontban velőüreg nincs.

A csontok sokféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz. Egyes csontok az egyedfejlődés során összenőnek, az összenövés biztosítja a legszilárdabb kapcsolatot. A jobb és a bal oldali medencecsont egyaránt 3-3 csont összenövésével nyeri el a végleges felépítését. Az agykoponya csontjai között varratok mozdulatlan összeköttetést biztosítanak. Ha két csontot kötőszövet vagy porcszövet kapcsol össze, akkor azok kismértékben elmozdulhatnak egymáshoz képest (pl. gerincoszlop csigolyái közti porckorongok, bordák kapcsolódása a mellcsonthoz). Az ízület teszi lehetővé a legnagyobb mértékű mozgást. Az ízesülő csontok felszínét porcszövet borítja, a köztük lévő résben vékony folyadékréteg, ízületi nedv van, amelyet az ízületi tok sejtjei termelnek. Az ízületi nedv csökkenti az elmozduló csontok közötti súrlódást, és megakadályozza, hogy az ízesülő csontok egymáshoz érjenek. A kapcsolódó csontokat erős, kötőszövetes ízületi szalagok rögzítik egymáshoz.

Az emberi csontváz

A csontváz három nagy egységre, a fejre, a törzsre és a végtagok vázára tagolható.

A koponya

A fejvázat a koponya alkotja. Az agykoponya csontjai szélükön egymás közé illeszkedő fogazatukkal ún. varratos kapcsolatot hoznak létre. Ez lehetővé teszi, hogy a csontok szegélyükön növekedhessenek úgy, hogy közben folyamatosan védelmet biztosítsanak az ugyancsak növekedő agyvelőnek. Az agykoponya nyílása az öreglyuk, a gerinccsatorna folytatásába esik. Az arckoponya csontjai közül az állkapocs mozgathatóan, ízületekkel csatlakozik kétoldalt az agykoponyához.

A törzsváz

A törzsvázat a gerincoszlop, a bordák és a mellcsont alkotják. A gerincoszlop csigolyákból épül fel. A csigolyák egymás fölött sorakoznak, a csigolyatestek között porckorongok találhatók. Az egymást követő csigolyalyukak hozzák létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő húzódik. A gerincoszlop négy részre tagolható, a nyaki, a mellkasi, az ágyéki és a keresztcsonti szakaszokra. Az első nyakcsigolyához ízesül a koponya. A mellkasi csigolyákhoz ízülettel kapcsolódnak a bordák. A mellkast a bordák, a mellcsont, valamint a gerincoszlop mellkasi része együttesen alkotja. Az ívelt bordák elülső vége porcszövetből áll,így csatlakozik a lapos mellcsonthoz. A gerincoszlop keresztcsonti tájékának csigolyái embrionális korban összenőnek, és együttesen hozzák létre a keresztcsontot. Ehhez jobb- és baloldalt feszes, kevésbé mozgékony ízülettel kapcsolódik a két medencecsont. A férfiak és a nők medencéje jellegzetesen eltér. A férfiak medencecsontja alulról hegyesszögben illeszkedik egymáshoz, lefelé pedig tölcsérszerűen szűkülő üreget alkot. A nők két medencecsontja elöl alulról derékszögben illeszkedik, a medence tál alakú, lefelé alig szűkül. Mindez azzal függ össze, hogy a nők medencéje egyrészt terhesség esetén tartja az anyaméh súlyát, másrészt szülésnél lehetővé teszi az újszülött világra jöttét. Az egészséges felnőtt emberek gerincoszlopa oldalnézetben kettős S alakú. Az újszülöttek gerince még egyenes, de először a hasra forduláskor a fej hátraemelése, majd a felülés és a felállás eredményezi a görbületek kialakulását. A hajlatok tehát a felegyenesedett testtartás következményei.

A végtagok

A végtagok váza függesztő övvel kapcsolódik a törzsvázhoz. A vállövhöz két csont tartozik, a lapocka és a kulcscsont, ezekhez ízesül a felkarcsont. Az alkar vázát a sing- és az orsócsont alkotják. A csuklóban a kéztőcsontok találhatók, a tenyér csontos váza a középcsontokból áll, az ujjakban pedig az ujjpercek alkotják a vázat. A láb függesztő öve a medencecsont, ehhez ízesül a combcsont. A lábszárban a szárkapocs- és a sípcsont található. Lábfejünk vázát a lábtőcsontok, a lábközépcsontok és a lábujjpercek alkotják.

A csontok károsodását előidéző tényezők

Ficam esetén a csontok nem kerülnek vissza az eredeti helyükre, a megfeszülő izmok pedig rendellenes helyzetben rögzítik őket.

Csontjaink ugyan rugalmasak, de a hirtelen, nagy erejű fizikai ütés következtében törés jön létre. Zárt törés esetén a bőr nem sérül, nyílt törés esetén azonban a bőr átszakad.

Az életkor előrehaladásával a csontok veszítenek az ásványianyag-tartalmukból, valamint a kötőszöveti rost-tartalma is csökken, súlyosabb esetben csontritkulás alakulhat ki. A csontok így törékenyebbé válnak, megjelenik az állandó fájdalom. Ez a betegség általában idősebb korban jelentkezik, az 50 év feletti nőknél a leggyakoribb. Gyógyszeres kezeléssel, gyógytornával és megfelelő kalcium bevétellel a betegség megelőzhető.

A számok nem passzolnak, de remélem segítségnek megteszi. Sok sikert.