Valaki elmagyarázná nekem ezeket, jó szájbarágósan? (kémia,7. o)
És tudnátok írni,hozzá pár feladatot stb.?:)
1.moláris tömeg:
Grammból átváltani tudok,de mól-ból grammba átváltani?
2.ionkötés:
Naggyából ezt értem
3.fémes kötés
4.kovalens kötés
Igen 7.-es anyag.
Szerdán írunk TZ-t
És a kémiai kötések nem igazán mennek!
Hogyhogy nem tanultok 7.-ben kémiát?
Először ezeket nézd át és amit nem értesz, azt majd kérdezd meg:
Ha megvan a moláris tömeg, pl. az O2 esetén ez 2*16 g/mol = 32 g/mol, akkor pl. ha van mondjuk 8 mólnyi O2, akkor ez 8*32 = 256 gramm O2-nek felel meg. Más eset:
13 mól H2 = 13*2 = 26 g H2 (H2 moláris tömege: 2 g/mol)
3,15 mól Cl2 = 3,15*71 = 223,65 g Cl2 (Cl2 moláris tömege: 2*35,5=71 g/mol)
Atomtömeg esetében, pl. a szén (C) esetén ez 12 g/mol, szintén így számolunk:
7,25 mól C = 7,25*12 = 87 g C
A fémek atomjai közti kapcsolatot hívják fémes kötésnek. Jellemző, hogy a kötésekért felelős elektronok szabadon mozognak a fém kristályrácsában (a fémek kristályos szerkezetűek) ezért is vezetik az áramot.
Ionkötés: az egyik ion pozitív ion (+) a másik meg negatív ion (-), pl. NaCl – nátrium klorid (konyhasó). A sókristályban az Na+ formában van jelen, míg a CL- formában. Az Na-nak az egyik elektronját átveszi a klór (Cl), ezért az Na-nál ez az elektron hiányozni fog, míg a klóratomnak meg egyel több elektronja lesz. Ezzel az Na eléri, hogy a legkülső elektronpályáján 8 elektron legyen (eredetileg a legkülsőn 1 elektron van nála, de ez elmegy és az alatta lévé pálya lesz a továbbikban a legkülső) és ugyanúgy a Cl is eléri, hogy a legkülső elektronpályáján 8 elektronja legyen (eredetileg nála 7 van, ez egészül ki 8-ra).
Az összes alkáli fém oxidja, halogenidje ilyen kötésű, továbbá ez jellemző az alkáli földfémekre is (halogenidek, oxidok).
Kovalens kötés: Az elektronjaikat a kötés keretében megosztják egymás között, a kötésben szereplő elektronok mindkét atomhoz tartoznak – osztoznak rajtuk (amennyiben kétatomos molekulákról van szó). Ilyenek pl. a gáznemű kétatomos elemek: H2, O2, N2, F2, Cl2, a többi halogenid: Br2, I2.
Ez jellemző továbbá a szénhidrogénekre is (metán, etán, propán, bután, stb.). Itt a szén 4 kovalens kötéssel szolgál, a hidrogén atom eggyel. Pl. a szénnek a legkülső elektronpályáján van 4 elektron, ezeket pl. a metán (CH4) esetében megosztja mindegyiket egy-egy hidrogén atommal, így a szénnek ki lesz a 8 elektronja, mindegyik hidrogén atomnak meg lesz 2.
Ma írtuk a TZ-t!
Úgy érzem eléggé jól ment!:)
koppkopp
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!