Miért ölték meg Habsburg Ferdinánd zsoldosai Fráter Györgyöt?
Lehet, hogy én vagyok nagyon sötét...a könyvünkben ennyi van róla:
"...Egy évtized múltán Fráter György - feltételét feladva - mégis megkezdte a keleti országrész átadását. Ferdinánd azonban ekkor sem tudott megfelelő erőket felvonultatni. Fráter György ezért leplezni próbálta terveit a török előtt. Ferdinánd zsoldosai ezt árulásnak vélték, és meggyilkolták őt."
De miért hitték árulásnak?
1551-ben Izabella királynét és fiát, János Zsigmond fejedelmet György barát lemondatta. Izabella szülőhazájába, Lengyelországba távozott. György barát Erdélyt átadta Ferdinánd király megbízottainak. Jutalmul Ferdinánd kinevezte őt erdélyi vajdává, esztergomi érsekké és III. Gyula pápánál bíborosi kinevezést eszközölt ki számára. III. Gyula pápa 1551. augusztus 9-én adta neki a bíborosi kalapot. Ferdinánd hadai azonban nem bizonyultak elegendőnek a török támadás kiverésére, s V. Mircse havasalföldi vajda betört Dél-Erdélybe, II. Illés moldvai vajda pedig Székelyföldre.
Fráter György különböző rendű és rangú erőkből álló hadával a délről benyomult Mircsét és az őt támogató török előhadakat megverte, a moldvai vajda pedig kimenekült az országból és a budai pasa erői sem merték átlépni a határt.
Közben egy kb. 9 000 fő osztrák-német-cseh-spanyol-olasz-magyar katonákból álló császári sereg érkezett Erdélybe, Giovanni Battista Castaldo gróf itáliai zsoldosvezér, császári biztos parancsnoksága alatt, ez a sereg a magyar rendekkel, Báthory és Nádasdy magyar bandériumaival közösen harcolva szorították vissza a törököket. Lippát is sikerült visszafoglalniuk a töröktől. A lippai török várőrség katonáinak a „Fehér Barát” szabad elvonulást engedett, e tette azonban meghökkentette a helyi ismeretekkel nem rendelkező spanyol-olasz Castaldót, aki ettől kezdve gyanakodott rá, és gyanúját (miszerint György barát összejátszana a törökkel) jelentette Bécsbe, Ferdinánd királynak (és valószínűleg magának V. Károly császárnak) is.
Meggyilkoltatása [szerkesztés]
A barát, hogy időt nyerjen, tárgyalásokat kezdett a délvidéki pasákkal, mire a benne árulót sejtő császári parancsnok, Castaldo I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta. Castaldo az orgyilkosság végrehajtására a bíbornok titkárát, az olasz Marco Aurelio Ferrarit bérelte föl. György barátot az alvinci kastély nyugati bástyájában berendezett kastélykápolnában gyilkolták meg Castaldo császári biztos bérencei: György barát titkára Marco Aurelio Ferrari, Sforza-Pallavicini generális és emberei - Antonio Ferrari, Lorenzo Campeggi, Giovanni Munino, Mercada, Scramuccia és két spanyol - két puskalövéssel és 75 szúrással. 69 éves volt. A „Jézus Mária!” kiáltással összeroskadó főpap hulláját megcsonkították, fülét, melyről azt tartották, hogy születésétől fogva szőrös volt, levágták, hogy a királyhoz küldjék. Aztán ott hagyták vérében fagyva a szoba padlóján, ahol holtteste hetven napig hevert temetetlenül, majd a gyulafehérvári káptalan emberei a Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el 1552 februárjában. „Teteme végre helyet kapott a gyulafehérvári templomban, ahová néhány barátja szállította, a templom nagyobb hajója közepén a Hunyadi Corvin János királyé mellett, kősírban helyezték el, melyet utoljára Ferdinánd költségén Castaldo rakatott.”
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!