A reformkori nemzeti eszme megjelenése az 1848-as magyar forradalom követeléseiben?

A POLGÁRI FORRADALOM MAGYARORSZÁGON

Magyarországon 1825-48 közötti időszakot reformkornak nevezzük. Már ekkor megfogalmazódott több magyarországi reformerben (Széchenyi, Kossuth) a polgári átalakulás gondolata, tehát, hogy Mo. feudális berendezkedésű országból polgári berendezkedésű országgá váljon. Európában már több helyen megvalósult a parlamentáris monarchia, ilyen például Nagy-Britannia is.

1848/49-ben forradalmi hullám söpört végig Európán. (Bécs, Berlin, Milánó, Párizs)

A reformkori Magyarország államszervezete már elavult, feudális jellegű, a nemzet nagy része ki van rekesztve a hatalomból. A XIX. században új eszmeirányzatok jelennek meg :

- liberalizmus: szabadelvűség – polgári szabadságjogok biztosítása a cél

- nacionalizmus: a nemzetállam megteremtésére törekszik

Ezen eszmék már megjelentek a reformkor nagy alakjainál is. Hirdették az érdekegyesítést, Mo. politikai és gazdasági önállóságát a Habsburg Birodalmon belül, a jobbágyfelszabadítást, törvény előtti egyenlőséget,közteherviselést.

Ezen törekvések egy része megvalósult a reformkori országgyűléseken, de a teljes polgári átalakulás még nem tudott megvalósulni.

1848-as forradalom Pesten:

1847/48-as utolsó rendi országgyűlésre megérkezett a francia forradalom híre. A rendek világosan látták, hogy a francia események Mo-on is feszültséget okoznak, elsősorban a jobbágykérdés miatt. Ezért Kossuth 1848.március 3-án felirati javaslatában reformok megvalósítását követelte:

- kötelező örökváltság

- közteherviselés

- felelős kormány

- alkotmány az örökös tartományoknak.

Az alsó tábla elfogadta a javaslatot, de a felsőtábla és a kormányzat nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot.

1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, s a kormány engedni kényszerült Bécsben. A bécsi forradalom hírére a felsőtábla is elfogadta a javaslatot. Március 15-én reggel az országgyűlés küldöttségi hajón indult Bécs felé, hogy elfogadtassa a javaslatot.

Pesten a március 15-én reggel a Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével maga mellé állította a várost (egyetemistákat, polgárokat). Landerernél lefoglalták a nyomdát, s a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a Nemzeti Dalt és a 12 pontot.

Délután 20e-es tömeg gyülekezett a Nemzeti Múzeumnál, majd a Városháza elé vonultak. Közben csatlakoztak hozzájuk a liberális nemesek. Nyáry Pál, Klauzál Gábor. Pest városának tanácsa is a mozgalom mellé állt. A hajóhídon átvonult a tömeg a Budai Várba, a Helytartótanács elé, akik teljesítették a követeléseket. Szabadon bocsátották Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban lejátszották a Bánk bánt.

Az Államtanács először visszautasította Kossuth követeléseit, de a pesti forradalom hírére, majd István nádor közreműködésére az uralkodó (V. Ferdinánd) elfogadta a feliratot. A nádor kinevezte Mo. miniszterelnökévé gróf Batthyány Lajost.

Batthyány Lajos koalíciós kormányt alakított. Tagjai:

- Szemere Bertalan – belügyminiszter

- Kossuth Lajos – pénzügyminiszter

- gróf Széchenyi István – közlekedés – és közmunkaügyi miniszter

- herceg Esterházy Pál – király személye körüli miniszter

- Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter

- Mészáros Lázár – honvédelem

- báró Eötvös József – oktatás és vallás

- Deák Ferenc -- igazságügyi

A kormány lázas törvénykezésbe kezdett, melyet az uralkodó 1848. április 11-én szentesített. – ÁPRILISI

TÖRVÉNYEK

1. VÉGREHAJTÓ HATALOM

- független felelős minisztérium alakítása

- az uralkodó jogkörét szűkítik: rendelete csak akkor érvényes, ha bármely Buda-Pesten székelő miniszter

ellenjegyzi

2. TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM

- népképviseleti országgyűlés alakult, mely felváltotta a rendi ogy-t

- az országgyűlést évente Pesten kell összehívni

- a királynak joga van összehívni, berekeszteni, feloszlatni, de ha feloszlatja, akkor 3 hónapon belül újraössze kell hívni

- addig az ogy. fel nem osztható, be nem rekeszthető, míg a következő évi költségvetést el nem fogadják

Népképviseleti ogy.:

A választójoggal rendelkezik:

- akinek eddig választójoga volt

- magyar, vagy honosított polgár, legalább 20 éves, és sem gyámság alá nincs helyezve, vagy büntetett előétele nincs. Nők nem szavazhatnak. Valláskülönbség nincs.

- Cenzusos választójog:

o vagyoni cenzus:

 akik szabad királyi városokban 300e Ft értékű házzal vagy földdel, illetve egyéb

községekben ¼ úrbéres telekkel rendelkezők

 kézművesek, kereskedők, gyárosok, akik teleppel, gyárral rendelkeznek, vagy legalább

egy segéddel dolgoznak

 akik évente 100e Ft jövedelmet képesek kimutatni

o műveltségi cenzus: művészek, tudósok, lelkészek, jegyzők, gyógyszerészek, tanítók abban a

körzetben, ahol lakásuk van.

Választható: aki választójoggal rendelkezik, legalább 24 éves, s magyarul beszél

3. JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS

- Az ország jobbágysága minden teher nélkül megszabadult úrbéres szolgáltatásaitól, s úrbéres földje

tulajdonosává vált.

- Eltörölték a tizedet és az úriszéket is.

- Kimondta a földesurak kártalanítását.

4. Közteherviselés

5. Magyarország és Erdély uniója, egyesülése.

6. SAJTÓTÖRVÉNY:

- sajtószabadság

- a lapok megjelenését pénz befizetéséhez kötötte

o naponta jelenik meg 10000 Ft

o ritkábban 5000 Ft kézpénzben, vagy fekvő birtokra terjedő kötvényben.

7. Nemzeti őrsereg létrehozása

A törvények alig 3 hét alatt születtek meg, ezért nem volt idő a részletes kidolgozásra, csupán az alapok lerakására került sor. A gyors törvényalkotó miatt hiányosságai is vannak:

- nem rendezte konkrétan Ausztria és Mo. viszonyát

- nem jött létre önálló magyar hadsereg

- megoldásra várt a valuta és vámok kérdése

- nem rendezték a nemzetiségi kérdést

- nem jött létre magyar külképviselet

Ezen hiányosságok a két ország közötti, illetve országon belüli konfliktusok forrása lehet.

Az áprilisi törvényekkel Mo-on megvalósult a polgári átalakulás. Felszámolták a rendi kiváltságokat, állami kárpótlással felszabadították a jobbágyokat. .

Kérdés az, hogy a magyar állam és társadalom ezeket a változásokat képes lesz-e megtartani a Habsburg Birodalmon belül.