Milyen egy jó érvelés?

Azt hiszem megvan:

A középszintű írásbeli magyar érettségi szövegalkotási feladatának egyik választható feladattípusa: érvelés írása a megadott irodalmi, kulturális, erkölcsi, szociális, életmódbeli kérdésről.

A feladat tartalmaz egy (vagy több) a témával kapcsolatos gondolatébresztő idézetet, szövegrészletet. Ezt követi konkrétan az érvelés témájának megfogalmazása.

Lehet a felvezetésben megfogalmazott téma mellett vagy ellene is érvelni (vagyis cáfolni ez utóbbi esetben az alapállítást), de úgy, hogy – ha ezt a feladat kéri – irodalmi alkotások szemléltessék, bizonyítsák leírt véleményünket!

Hogyan épüljön fel az érvelő szöveg?

Bevezetés:

• Elsősorban az olvasó érzelmeire igyekszünk hatni e részben.

• Fel kell keltenünk az olvasó figyelmét témánk iránt, pl. hangsúlyozhatjuk a téma fontosságát, időszerűségét, vagy a téma-megközelítés újszerűségét.

• Megnevezzük, mi lesz érvelésünk témája. (Pontosan, még akkor is, ha ez a címből és a kapott témából már sejthető!)

• A kifejtés menetének váza: vázlatosan előrevetítjük, mi mindenről fogunk írni, illetve mire helyezzük a hangsúlyt, milyen nézőpont(ok)ból kívánjuk vizsgálni a témát.

Tárgyalás:

• A gondolatébresztő idézet(ek)ből és a feladat szövegéből megfogalmazzuk a tételmondatot, vagyis azt az alapállítást, amit aztán részletezünk, kifejtünk, vagyis: érvekkel alátámasztunk, vagy éppen ellenérvekkel megcáfolni igyekszünk.

• Amire a tétel bizonyításakor vagy cáfolásakor a leginkább törekednünk kell: minél meggyőzőbben és hatásosabban fejtsük ki saját álláspontunkat! Tehát a tárgyalásban főként az olvasó értelmére hatunk, minél logikusabban, világosabban sorakoztatjuk fel az érveket / ellenérveket!

• Ha ezt a feladat kéri, ne feledkezzünk meg érveinknél irodalmi példákra hivatkozni! (Ne csak szerzőneveket és műcímeket említsünk, hanem fejtsük ki bővebben, hogy az adott mű miért, mennyiben, hogyan támasztja alá véleményünket!)

• Érvként természetesen szerepelhetnek saját korábbi tapasztalataink, információink, a médiában hallottak, ismerőseink történetei, de mindenekelőtt az irodalmi példákra koncentráljunk!

Befejezés:

• Itt megint elsősorban az érzelmi hatáskeltésre törekszünk, mint a bevezetésben.

• Főbb érveinket összegzési szándékkal újra kiemelhetjük.

• Személyes vélemény, saját álláspontunk melletti elkötelezettségünk megerősítése; a témával kapcsolatos, jövőre vonatkozó kitekintés esetleg.

Figyelni kell:

 Tartalmi szempontból: érvelésünk a megadott témáról szóljon; arról a megfelelő tájékozottsággal, tartalmasan fejtsük ki gondolatainkat. Hihetőek, meggyőzőek legyünk. Példáink, utalásaink minél jobban támasszák alá tételmondatunkat! Legyen személyes véleményünk, álláspontunk is a témáról!

 Szerkezeti szempontból: az érvelésnek van eleje, közepe, vége; vagyis: a téma felvezetése, kifejtése és lezárása elkülönül egymástól. (Új bekezdések!) Arányosak a nagy szerkezeti részek (a tárgyalás a leghosszabb egység), és ahol szükségesnek érezzük, ott a tárgyalást is bekezdésekre tagoljuk (pl. új gondolat témán belül, új érv stb.) A felépítés egésze meggyőző, logikusan előrehaladó, az állítások és a gondolategységek világosan kapcsolódnak egymáshoz. Megtartjuk a kért terjedelmet. (Ez minimálisan két A/4-es oldal, maximum négy oldal.)

 Nyelvi minőség szempontjából: az érvelés nyelve, stílusa, hangvétele megfelel a témának. Folyékonyan, egyértelműen, gördülékenyen fogalmazunk. Külön érték, ha egyéni hangvételre, élvezetes, leleményes stílusra törekszünk. Szóhasználatunk legyen választékos (ebben segíthetnek a rokon értelmű szavak), figyeljünk a nyelvhelyességre és a helyesírásra is!