Társadalom, művelődés a két világháború között?

Már írtam a társadalomról, hogy

Trianoni harátok megszüntették a magyar társadalom soknemzetiségű jellegét és erősítették a nyelvi-kulturális homogenitást

Katolikus és református a vezető vallás

Foglalkoztatás-szerkezet változása (gazdaság lassú szerkezeti modernizálódását követi).

Társadalom alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyai nem változtak: a különböző rétegek közötti hierarchikus, kasztszerű, az életmódban, vagyoni helyzetben, művelődési szokásokban és az egymással való érintkezésben egyaránt megmutatkozó különbségek lényegében megmaradtak, egyes nagy csoportok egymással alig keveredve éltek.

Nagybirtokosok száma csökkent (főleg az erdélyi birtokosoké a trianoni határ és a romániai földreform miatt), ám a nagybirtok gazdasági súlya megmaradt.

Föld elvesztése is hozzájárul az erdélyi arisztokraták politikai karrierjéhez (Bethlen István, Teleki Pál).

Nagypolgárság domináns helyzete , erősödik kormányzati befolyásuk.

Középosztály differenciálódása. (Miért?)

Illetve a kultúráról

Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42).

Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni.

Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus).

Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár).

Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is).

1924.: Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire.

1938.: Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés).

Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt.

Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése).

Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló

Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten.

Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése.

Szerintetek ennyi elég? Vagy hiányzik valami?