Hogyan szabja meg a DNS a tulajdonságok kialakulását?

Előrebocsátom, hogy ez sokkal bonyolultabb a valóságban, mint ahogy most le fogom írni (az epigenetikát nem is keverem bele, amúgy az a lényege, hogy a géneken "felül" is vannak szabályozó mechanizmusok).

Az a lényeg, hogy a DNS-en vannak gének. A géneken a bázistripletek aminosavakat kódolnak, így sok triplet egymás mellett egy aminosavszekvenciát ("sorrendet") kódol.

A DNS-ről átíródik egy mRNS (transzkripció), és erről az mRNS-ről a riboszómák szintetizálnak egy fehérjeláncot (transzláció). Ez a fehérjelánc összekapcsolódhat más fehérjeláncokkal is, de lehet, hogy már önmagában is aktív. Ha például egy enzim, mondjuk galaktozidáz, akkor az úgy fog megnyilvánulni a tulajdonságok szintjén, hogy az illető sejt képes bontani a galaktózt.

De vannak olyan fehérjék, melyek nem enzimek, hanem például a DNS-hez kötődnek, így más gének (közvetve más fehérjék) átírását fogják fokozni vagy gátolni. Továbbá vannak olyan fehérjék is, amelyek ún. struktúrfehérjék, amik a citoszkeletont (sejtváz) hozzák létre.

De jó tudni, hogy a valóságban az mRNSnek hasítódnia kell (splicing), mivel az eukarióta gének tartalmaznak exonokat és intronokat is, de az intronoknak ki kell vágódnia. A fehérjék pedig átesnek poszttranszlációs módosításokon is (pl. a Golgi-készülékben).

(Amúgy még van olyan, hogy alternatív splicing, open reading frame, ribiszomális csúszás stb. melyek segítségével egy génről többféle termék is átíródhat.)

Ezek a középiskolás alapok, innentől tudod használni a Google-t, hogy rákeress az egyes folyamatokra, ha részletesebben is érdekel.