Megtudja nekem valaki ezt a két színt fejetni, határozni? Kémia + egy kis töri.
Az ókorban használt 2 színezék közül az egyik olyan drága volt,hogy csak a kiváltságosok engedhették meg maguknak a használatát.Az állati eredetű festéket elképesztően nagy mennyiségű alapanyagból állították elő.A másik a szegények festéke volt,a növény amelyből gyártották,úton útfélen termett. Olcsósága miatt,nagyon elterjedt,még ma is alkalmazzák.
Már az is csodaszámba megy,hogy ezeket az eredeti állpotban színtelen anyagokat hogyan tudták több lépésben átalakítani úgy ,hogy ragyogó színűek legyenek.A sors fintora azonban az,hogy a molekulák csupán 2 brómatommal térnek el egymástól!
Melyik két színezékről van szó,és milyen alapanyagból állították elő az ókorban?
Mi az első festék neve a másik nevével felírva?
Ki volt a tudós ,aki felfedezte a két festék közötti kapcsolatot?
Mik az okai annak,hogy arégi idők szinező anyagait ma már kevésbé tudjuk használni?
Aki tud valamit ezzel kapcsolatban az kéremszépen h segítsen,felpontozás alapból minden válaszolónak jár... de nagyon köszönöm előre is a segítséget...!:)
válasza:
válasza:Az első a tyrosi bíbor festék.
"A festék kémiai összetételét csak 1909-1912-ben sikerült megfejteni Paul Friedlander, német kémikusnak, aki megállapította, hogy a bíbor az indigó brómderivátuma."
Itt azt is írja, hogy előállítása a bíborcsigából történt:
"Az ókorban a tüskés bíborcsiga (Murex brandaris) mirigyének váladékából állították elő. A régi monda szerint a tengerparton egy kutya beleharapott egy csigába és a pofája piros lett. Egy föníciai pásztorlány, aki ezt látta egy darab szövetet is belemártott a festékbe és az is beszíneződött. Kr. e. 1100-ban a föníciai Tyros városában valóban virágzásnak indult a bíbor előállítása, melynek kereskedelméből nagy hasznot húztak. Az újabb leletek alapján azonban az előállítását már Kr. e. 1400-ban is ismerték a föníciai Sarepta városában.
Az idősebb Plinius szerint nagy fém- (valószínűleg ón-) kádakban tíz napig hevítették, és a kivonathoz sót adtak. A színárnyalatot vizelet hozzáadásával lehetett változtatni. Egyetlen gramm festékhez 12 ezer csigára volt szükség. Drágasága és színe miatt a méltóság és a tekintély jelképe lett, ezért az uralkodók sajátították ki maguknak és csak a legelőkelőbb személyek és hivatalnokok kiváltsága volt a bíborszínű ruházat viselése. A császároknak, királyoknak, az egyházban a pápáknak (cappa, camaura, manlila), elsősorban azonban a bíborosoknak volt fenntartva.
A tudósok Plinius leírása alapján megpróbálták rekonstruálni az előállítását és úgy találták, hogy a folyamat akkor lesz sikeres, ha hamuzsírt (kálium-karbonát) adnak hozzá kb. 12-es pH értéken. (A legjobb eredményt nátrium-hidroxid hozzáadása és a 14-es pH-érték elérése adta, de erre az ókori kézművesek nem voltak képesek.)"
Az antikbíbor másik neve 6,6-dibróm indigó.
válasza:1. valóban indigó (pillangós virágúak családjába tartózó indigó cserjéből) és bíbor (tüskés bíborcsigából állították elő)
2. 66' dibróm indigó
3. Paul Friedländer 1903
4. talán, mert költséges lenne nagy mennyiségben előállítani (12000 csigából - 1,3 gramm festéket)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!