Mi a különbség a társulás és az életközösség fogalma között? Illetve miért nem tekinthetők a biomok önálló egyed feletti szerveződési szintnek?

Az életközösség (biocönózis) és a társulás (asszociáció) rokon értelmű fogalmak, majdnem ugyanazt jelenti a gyakorlatban, talán annyi árnyalatnyi különbség van, hogy a társulást meg lehet nevezni névvel (pl. Aconito - Fagetum - Montán bükkös) a biocönózisra pedig csak utalunk, hogy például a Naplás tavi vízi-életközösség.

A biom, éghajlati típushoz kötődő, életforma spektrummal (és nem fajokkal, vagy más rendszertani kategóriákkal) jellemezhető zonációs biogeográfiai jelenség. Van aki szerveződési szintként tekinti, de azért nem igazán az, mert valójában egy afrikai és egy dél-amerikai esőerdő semmiféle közvetlen ökológiai kapcsolatban nem áll egymással, más fajok alkotják, nincs közöttük anyag- vagy energiaáramlás. Az azonos biogeográfiai régióban (pl. Neotropis, Notogea, Palearktis stb.) található és azonos biomba tartozó életközösség (mégha fragmentált is) már tekinthető a bioszféra egy "társulásszerű" szerveződési szintjének, hiszen ott már van génáramlás, van anyagforgalom, jellemezhető fajösszetétellel, vannak konstans vagy domináns populációi, taxonjai és persze életformái is.