Fogalmazást kell írni biologia órára és az a címe hogy keringési rendszerünk egészsége! Nem tudnál nekem ebben segiteni? Mit írjak?

Próbáld meg! Ebből már csak össze tudod hozni.

A keringési rendszer

A keringési rendszer a szervezet minden részébe eljuttatja a vért, és el is szállítja onnan. Központja a szív. Az artériák a szívből a testbe, a vénák a testből a szívbe viszik a vért.

Artériák és vénák

Az artériákban magas nyomású vér áramlik, ezért faluk szükséges erősségét négy réteg biztosítja. Az artériák és elágazásaik (az arteriolák) fala izmos, ami az érfal szűkítésével és tágításával hozzájárul a testhőmérséklet szabályozásához. A vénák fala kevésbé rugalmas, és kevesebb izmot tartalmaz. A vénabillentyűk megakadályozzák, hogy a vér visszafelé áramoljon.

A szív üregei

A szívet egy válaszfal két félre osztja. Mindkét szívfélben két rekesz – egy pitvar és egy kamra – található, s az ezeket összekötő billentyűk csak egy irányba nyílnak. A bal pitvar és kamra az oxigéndús, a jobb az „elhasznált” vért keringeti. A kétfajta vér keveredését a válaszfal akadályozza meg.

A szív és a tüdő vérkeringése

A kevés oxigént tartalmazó („elhasznált”) vért a vena cava felső és alsó ágai szállítják vissza a szív jobb pitvarába. Innen a vér a jobb kamrába, majd a tüdőartériákon át a tüdőbe kerül. A tüdő kis vérereinek hálózatán átáramolva oxigént vesz fel a belélegzett levegőből, és a szén-dioxid-tartalmát leadja, ami kilégzéskor távozik. Az oxigénnel dúsult vér a tüdővénákon a bal szívpitvarba, onnan pedig a bal kamrába jut. A szív a bal kamrából az aortán át pumpálja a vért a test minden részébe.

A legtöbb megbetegedés kialakulásának vizsgálatakor a táplálkozás mutatható ki legfőbb befolyásoló tényezőként. Így van ez a keringési betegségek esetén is, tehát érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy mely étrendi tényezők hatnak negatívan és melyek pozitívan a keringési rendszerre. (Megjegyzés: a keringési rendszer felépítése és működése az Anatómia és élettan II. tantárgy keretén belül kerül tárgyalásra és egyben alapját is képezi a táplálkozási ismeretek elsajátításának.)

A tárgyalási részben a szívinfarktus (trombózis), a magas vérzsírszint (hiperlipidémia), az agyvérzés és magas vérnyomás (hipertónia) kialakulását segítő, illetve lassító táplálkozási tényezők szerepelnek alapelvi szinten.

Zsiradékok

A zsiradékok létfontosságúak a szervezet számára. A szív és érrendszerre gyakorolt hatásuk alapján azonban különbséget kell tenni közöttük. Köztudott, hogy az állati eredetű zsírok károsak a keringési rendszerre, a növényi olajok pedig hasznosak. Gondoljuk át miből adódik ez a különbözőség.

a./ Koleszterin

Többféle koleszterin létezik: a „rossz” koleszterin (LDL = Low Density Lipoprotein; alacsony sűrűségű lipoproteinek.), a triglicerid (VLDL=Very Low Density Lp.) és a „jó” koleszterin (HDL = High Density Lp.; nagy sűrűségű lipoprotein). A teljes vérzsírszint mérésekor tulajdonképpen az összes koleszterin mennyiségét nézik, amely az előbb felsorolt vegyületeket tartalmazza. A szív és érrendszeri betegségek kockázata akkor magasabb, ha az LDL (és VLDL) aránya nagyobb a megengedettnél a teljes koleszterin szinten belül. Ha a rossz koleszterin szintje alacsony vagy a jó koleszterin szintje magas, sokkal kisebb a kockázat. A koleszterin szintet részben örökletes, részben táplálkozási és egyéb életmódbeli tényezők (pl. stressz) befolyásolják.

A táplálékok között csak az állati eredetű termékek tartalmaznak koleszterint. Mivel legtöbbször az állati zsír és a tojás hordozza ezt a kémiai vegyületet, így annál nagyobb az adott élelem koleszterin tartalma, minél magasabb az ún. rejtett zsír aránya az élelmiszeren belül illetve minél több tojás sárgáját használtak fel a gyártáskor. Ennek megfelelően léteznek sovány, félzsíros és zsíros termékek a hús és tejipari készítményeken belül és természetesen ezzel arányosan alakul (növekszik) a koleszterin tartalom is. Az állati eredetű élelmiszerekben található koleszterin a rossz koleszterin (LDL) szintjét növeli, amely agresszív módon hat az érfalakra. A plakk képződés és érelmeszesedés az LDL oxidált formájának érrendszerre való hatásából adódik döntően. Minél magasabb az élelmiszerek rejtett zsír és koleszterin tartalma, annál nagyobb az esély a keringési betegségekre is. A sertéshús, a felvágottak, a sajt és túrófélék rejtett zsírban gazdagok. A napi koleszterin bevitel megengedett felső határa 300 mg/fő (az egyes élelmiszerek koleszterin tartalmát külön táblázat tartalmazza az anyag végén).

A növényi eredetű élelmiszerek nem tartalmaznak koleszterint. (Koleszterinre egyébként szüksége van a szervezetnek, a megfelelő mennyiség megtermelődik akkor is, ha nem viszünk be kívülről.) Előnyös koleszterin csökkentő hatásuk azonban nemcsak ebből adódik, hanem ún. fitoszterin tartalmuk is segít a vérzsír szint normalizálásában. A fitoszterinek olyan vegyületek, amely a koleszterin „ellen” dolgoznak, tehát csökkentik a lerakódásokat az érfalakon. (A HDL vagyis a jó koleszterin munkáját segítik ezzel, amely az LDL káros hatásait hivatott kompenzálni.) E kémiai anyagok azonban legtöbbször hőérzékenyek, vagyis párolás, főzés, sütés során inaktiválódnak (hatástalanná válnak). Az értisztító hatást tehát szinte csak a nyers zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásával lehet elérni. Korunkban a főtt, sült, feldolgozott ételek képezik a táplálkozás alapját, a nyers növények ugyanakkor csak elenyésző mennyiségben fordulnak elő az étrendben. Az állati zsírban (rejtett zsírban) gazdag ételek mellett valószínűleg a nyers ételek hiánya vagy csökkent bevitele is szerepet játszik a keringési betegségek gyakoribb előfordulásában.

Az egészségvédő étrend két fő célja tehát:

Elkerülni illetve lecsökkenteni a koleszterin bevitelt

Eltávolítani az esetleges lerakódásokat az érfalakról.

A HDL szintet nehéz önmagában helyes táplálkozással növelni, az olíva olaj az egyetlen, amely - egyszeresen telítetlen zsírsav tartalma révén - képes növelni a védőkoleszterin szintet. A dohányzás abbahagyásakor, testtömeg csökkentéskor és rendszeres testmozgás során növekszik még a HDL szint.

b./ Telített és telítetlen zsírsavak

Az LDL szint növekedésében nemcsak a koleszterin tartalomnak, hanem emellett a telített zsírsavak mennyiségének is nagy szerepe van. Egyes szakemberek szerint nem is maga a koleszterin a káros, hanem a telített zsírsavakkal együtt fogyasztott koleszterin. Például a tojásrántotta koleszterin tartalma drasztikusabb hatással van az érfalakra, ha telített zsírsavakban igen gazdag állati termékekkel (pl.szalonnával) jut a szervezetbe. Az állati és növényi eredetű élelmeknek eltérő a zsírsav összetétele. Az állati zsírok a káros telített zsírsavakban gazdagok, míg a növényi olajok egyszeresen (pl. olíva olaj) vagy többszörösen telített zsírsavakat (pl. napraforgó olaj) tartalmaznak nagyobb mennyiségben. Az állati zsírok tehát koleszterin és telített zsírsavtartalmuknál fogva „kétszeresen” is súlyosbítják az érfalak károsodását. (Megemlítendő, hogy a vajban mirisztinsav is található, amely a legagresszívebb érkárosító vegyületek közé tartozik.)

A növényi eredetű élelmek ugyanakkor fitoszterin és magas telítetlen zsírsavtartalmukból adódóan duplán hasznosak a keringési rendszer oldaláról nézve. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok csökkentik a rossz koleszterin szintjét, emellett azonban az előnyös HDL szintet is alacsonyabb értékre vihetik. Ebből adódóan az állati zsiradékok csökkentése, kiiktatása mellett szükséges az étrend összes zsiradéktartalmának csökkentése is az optimális LDL/HDL arány fenntartása érdekében. Jó megoldás az is, ha a növényi olaj szükségletet döntően olíva olajjal fedezzük, mivel ez a termék egyszerre csökkenti az LDL és növeli a HDL szintet.

Fehérjék

Az egyes bonyolult fehérje molekulák aminosav sorrendje hatással lehet az érfalakra is. Bár az állati fehérjék - esszenciális aminosav tartalom szempontjából - teljes értékűek, az érfalakra még sincs kedvező hatásuk. Sok esetben összefüggést találtak a magas állati fehérje fogyasztás és a szérum koleszterin szint emelkedése között. Úgy tűnik, hogy az állati eredetű élelmiszerek koleszterin, rejtett zsír tartalma, ezenkívül fehérje összetétele egyszerre és komplex módon eredményezi az érrendszer károsodását.

A növényi eredetű élelmek fehérjéje (szója- és olajos mag fehérjék) olyan összetételben tartalmazzák az aminosavakat, amely sok esetben hozzájárul a koleszterin szint csökkenéséhez. A növényi fehérjék - ebből adódóan - ún. gyógy-fehérjéknek minősülnek és szerepet kapnak a szív és keringési betegek dietoterápiájának kialakításakor. Ilyen értelemben a korábban hiányosnak és gyenge minőségűnek nevezett növényi fehérjék „átalakultak” gyógyító hatású fehérjékké, amely bizonyos értelemben megmutatja a mindenkori tudomány „rugalmasságát” és korlátait.

Szénhidrátok

A korábbi időkben elsősorban a zsírok és zsírszerű anyagok álltak a keringési betegségekkel kapcsolatos vizsgálódások homlokterében. Ma már azonban - a fehérjéken kívül - a cukrok is szóba kerülnek, mint potenciális faktorok. (lehetséges kiváltó tényezők) Megfigyelték, hogy az egyszerű cukrokat (fehér cukor) nagy mennyiségben fogyasztó népcsoportoknál a szív és érrendszeri betegségek akkor is gyakoribbak, ha állati eredetű zsírokat vagy rejtett zsírtartalmú élelmiszereket kisebb arányban használnak. (Pl.: Szent Ilona szigetének lakóinál, akiknél az évi cukorfogyasztás eléri az 50 kilogrammot személyenként, zsírfogyasztásuk ugyanakkor elenyésző.) Az összetett cukrokat (keményítőt) tartalmazó élelmiszerek abban az esetben jelentenek kockázatot, ha nagyobb mennyiségben és finomított formában kerülnek fogyasztásra (fehérliszt, fehérkenyér, fehérrizs). Rost hiányában ugyanis ezek a termékek is hamar lebontódnak és a cukorfogyasztáshoz hasonló szimptómákat (tüneteket) eredményeznek.

A nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztás az ún. triglicerid szintet emeli. Az ilyen étkezés után a vér opálossá válik, gyengül az oxigénszállítás, amely először koncentráció zavart, hosszabb távon szívműködési zavart is okozhat. A trigliceridek tulajdonképpen a rossz koleszterin szintet növelik és a jó koleszterin szintet csökkentik.

Az állati zsírok, az összes zsiradék és a koleszterin bevitelének csökkentése mellett tehát az édességek, sütemények csokoládék és cukros italok mennyiségét is érdemes korlátozni a keringési rendszer védelme érdekében. (Megemlítendő, hogy az állati zsírok is okozhatnak triglicerid szint emelkedést.) A túlzott mérvű összetett szénhidrát fogyasztás (kenyér, rizs, tésztafélék) is káros lehet főként, ha rostban szegény termékről van szó. A barna kenyér és a natúr pelyhek lassabban felszívódó cukrokat eredményeznek, így a keringést nem veszi annyira igénybe e termékek fogyasztása. Ezeknél is javasolt azonban a mértékletesség és nem célszerű „mindenhez kenyeret enni”. A szénhidrát túlsúly elkerülése tehát előnyös; a méz is csak mértékkel használandó. Általában a napi 20-25 dkg kenyér, vagy más szénhidrát tartalmú étel fogyasztása lehet optimális (a napi kalória bevitel mintegy 30%-a), de ez változhat egyéni adottságoktól, munkavégzéstől függően. A természetes cukorforrások beépítése javasolt, főként a gyümölcscukorban gazdag gyümölcsfélék, aszalványok, (mazsola, füge, datolya, stb.) formájában. A szójaolajnak triglicerid csökkentő hatása van, amely szintén kedvező a megelőzésben és kezelésben.

Élelmi rostok

Az élelmi rostok igen jó megkötő képességgel rendelkeznek, amelyet ki lehet aknázni a szív és érrendszeri betegségek elkerülése oldaláról is. A ballaszt anyagok ugyanis - sok más komponens és a víz mellett - a koleszterint is képesek megkötni, amely a máj által termelt epe révén kerül kapcsolatba az elfogyasztott táplálékkal. Az emésztés során a legtöbb tápanyag lebontódik és felszívódik. A rostok e folyamatot szabályozzák oly módon, hogy bizonyos komponenseket nem engednek visszaszívódni a bélből. Rostszegény étrend hatására a béltraktusba kerülő koleszterin egy része visszaszívódik és újra a keringésbe kerül - növelve evvel a betegségek kockázatát. Élelmi rost jelenlétekor azonban e folyamat csak igen kis hatásfokkal játszódik le, mivel a koleszterin megkötődik a rostanyagok felületén. Ilyen módon a rostok nagyban hozzájárulnak a méregtelenítéshez és koleszterinszint csökkentéshez. E tény is mutatja, hogy látszólag feleslegesnek tűnő élelmiszeralkotók kivonása az étrendből mennyire szerteágazó következményekkel járhat.

A rostban szegény étrend már önmagában is számos betegség melegágya: fogbetegségek, elhízás, ingadozó vércukorszint, nassolási kényszer, bélrenyheség, bélgyulladás és daganat, aranyér stb. A szív és érrendszeri betegségek kockázatának növekedése mindezekhez hozzáadódva még tovább súlyosbítja a problémát. A rostban gazdag korpa és csíratartalmú gabonák, pelyhek, nyers növények, jól megrágott olajos magvak, főzelékfélék és hüvelyesek mind hasznos ballaszt anyagokat jelentenek

A STRESSZ HATÁSA A KERINGÉSI RENDSZERRE

A szív és érrendszeri megbetegedések hátterében legtöbbször életmódbeli sajátosságok állnak. Az életmód területén belül is léteznek olyan tényezők, amelyek a fizikai életben jól megfoghatóak, kézben tarthatóak, szabályozhatóak (pl.: táplálkozás), és vannak olyanok, melyek a lelki életünkkel, gondolati és érzelmi világunkkal függnek össze. Ez utóbbi kapcsán szokták említeni a stressz fogalmát, illetve a lelki nyugalom elsődleges fontosságát a mindennapokban. Szemléletmódunk, a körülöttünk zajló világ történéseire való válaszreakcióink milyensége és az ezt kísérő belső érzések, feszültségek, esetleg hosszan tartó vívódások nagyban befolyásolják szervezetünk működését - és ezzel együtt egészségünket.

A külső illetve belső stresszhatások a keringési rendszer állapotában indukálnak szinte elsők között változást. Ismert tény, hogy a magas vérnyomás, az agyvérzés és a szívinfarktus összefüggésbe hozható a stresszel, és bizonyos mértékben - sajnos - munkahelyi ártalomként is szerepel a vezető beosztású embereknél, buszvezetőknél, vagy éppen a pedagógusoknál. Szintén elterjedt a „gyomorideg”, vagy „szívideg” kifejezések használata. De hogyan képes a stressz mélyreható változásokat létrehozni a szervezetben? Milyen csatornákon keresztül szól bele a létfontosságú folyamatokba? A következőekben e kérdésekre keresnénk a válaszokat.