Hogyan kell feldolgozni, értelmezni egyetemi szinten egy szöveget?

Milyen jellegű szövegről van szó?

A legfontosabb az, hogy semmiképp ne a tartalmát írd le!!!

Nálam a következő működik: leülök, elolvasom a szöveget. Aztán még 1-2 alkalommal elolvasom. Elgondolkozom rajta.

Pár nap múlva újra elolvasom, még pár nap múlva megint újra.

Így a szöveget már kb tudom. A gondolatokat érdemes feljegyezni valahová, ahogy jönnek.

Amikor megvagy, nézd át a feljegyzett gondolataidat és kezdd el őket valahogy fejben rendezni.

Ha végiggondoltad, akkor már adni fogja magát, hogy hogyan írd le.

Pl. ha a Harry Potterről kell írnod, akkor érdemes utánanézni, hogy mi vitte rá az írónőt, hogy ezt megírja. Ki lehet elemezni, miért lett akkora siker. Hogy miért tudnak azonosulni vele a gyerekek. Hogy hogyan kötődik a mindennapi életünkhöz, miért lesz olyan hihető. Hogy vajon segít-e a gyerekek szellemi fejlődésében. De akár körül lehet nézni, hogy befolyásolta a varázslatos könyvek piacát. Úttörő volt? Vagy szinte törvényszerű volt egy ilyen sorozat megjelenése? Meg lehet próbálni akár a másik nagyon népszerű sorozattal, a Twilight-tal összehasonlítani.

Ha a fent leírt kérdésekre keresném a választ, akkor nyilván az indítékok kerülnének a bevezetésbe, esetleg a piaci helyzet, ahová berobbant.

Szám, személy alatt mit értesz? Nyilván e/3, hiszen egy szövegről írsz.

Ügyelj arra, hogy legyen különválasztható bevezetés és befejezés, és legalább a befejezésben saját, egyedi gondolatok, konklúzió szerepeljen. Nézd meg a formai követelményeket, általában az ilyen beadandókat úgy kell megformázni (betűtípus, sorköz...), ahogy a szakdolgozatot.

Milyen szöveg milyen téma melyik egyetem?

Amúgy kicsit elgondolkodtató, hogy egy egyetemista azt kérdezi, hogy milyen személyben és számban írjon és hogy hogy néz ki egy bevezetés...

Ha van a szöveg végén vagy közben hivatkozás, utalás más művekre, publikációkra, gondolatokra, azoknak is érdemes utánaolvasni, hogy nagyobb rálátásod legyen a témára.

A hogyanra a válasz: hármas tagolás, tárgyilagos stílus, logikus, egymást alátámasztó állítások, gondolatfüzérek, sallangmentesség, lényegre törés, töltelék mellőzése...