Kémiai vonatkozású tévhitek és mítoszok?

Talán a flogisztonelmélet jó ötlet lehet. A lényege, hogy az égést azzal próbálták magyarázni, hogy az éghető anyagban eleve benne van a flogiszton, és égéskor ez távozik a lángokkal. Ma már tudjuk, hogy éppenhogy "belemegy" a levegő oxigénje, és egyesül az éghető anyaggal, ezért lesz az égéstermékek össztömege nagyobb, mint az éghető anyagé, mert hozzáadódik az oxigén tömege, de akkoriban ezt azzal magyarázták, hogy a flogiszton tömege negatív, és ezért azt taszítja a gravitáció.

Vagy írhatsz arról is, hogy Arisztotelész szerint minden anyag a 4 alapelem (vagy más szóval őselem) különböző arányú kombinációjának keveréke, és ezek: levegő, víz, föld, tűz.

Ezért érezték úgy az alkimisták, hogy van értelme aranycsinálással foglalkozni, hiszen csak a megfelelő arányt kellene megtalálni, és akkor az ólom is arannyá változna. Ma már tudjuk, hogy az elemek valóban átalakíthatóak egymásba, de nem kémiai, csak sokkal nagyobb energiákat igénylő magfizikai folyamatokkal. Ilyen folyamatok csak a csillagok belsejében, illetve részben az atomerőművekben (atom- és hidrogénbombákban) játszódnak le, valamint az ősrobbanást követő első 3 percben, amikor az univerzum még elég forró és sűrű volt. De mindenesetre igaz az, hogy az összes kémiai elem a hidrogénből jött létre magfúzióval nagyrészt az óriáscsillagok belsejében, amelyek életük végén szupernóvaként felrobbanva látták el az univerzumot és az égitestek új generációit az élethez szükséges elemekkel (is).

"Ilyen folyamatok csak a ... játszódnak le, valamint az ősrobbanást követő első 3 percben, amikor az univerzum még elég forró és sűrű volt."

Tegyük hozzá: elméletileg.

Pedig az első jót ír. Boldog boldogtalan keveri a szódabikarbónát és az ecetet, hogy csodatévő tisztíszerként használja, de sokan nem tudják, hogy a pezsgés az a semlegesítéskor felszabaduló gáznak köszönhető. Ha valami takarít, az maximum a túlsúlyban lévő ecet.

Erről túl sok mindent nem lehet írni, de például sokan hiszik azt, hogy a legtöbb kémiai reakció színes, szagos, fénylő, robbanó valamicsoda, pedig a legtöbbször ugye nem látunk túl sok érdekességet, csak oldódást, kicsapódást esetleg gázfejlődést.