Kérdőívet hogyan értékeljem ki?

Abból kellene kiindulni, mi is volt a cél. Feltételezem, volt ilyen.

Az alapján kell értékelni a mérést, hogy megvalósult-e a cél, és mit is nyertünk ezzel.

Aztán lehet diagramokat rajzolni, korrelációkat számolni stb.

Egy kis zavart érzek felfedezni az erőben, ahogy a #1 is.

Ennek így kell kinéznie (és bizony "kell", máskülönben valami nem lesz jó):

1. Mi az amit meg akarok tudni, mi az amit mérni akarok, mi a végső cél?

Ezt kell először meghatározni, mert ez fog befolyásolni minden további pontot. Az "mmk személyek helyzete"-n belül mi? Mekkora a valós felvételi arányuk és ezt mi befolyásolhatja? Vagy az mmk státuszuk mennyire befolyásolja a munkavállalási kedvüket? Vagy az állami támogatás mennyire befolyásolja, hogy milyen anyagi helyzetük lett végül (ehhez érdemes egy másik ország összehasonlításnak)?

2. Ahhoz, hogy ezt megállapíthassam, milyen kiértékelési módszerek adnak valóban lényeges eredményt?

A valós arányra elegendő a manuális exceles arány-elemzés, csak alá kell támasztani forrásokkal, hogy miért, majd egy korrelációs elemzés a válaszok és az arány között.

A munkavállalási kedvre már az lesz érdekes, hogy a státuszukra/környezetükre szóló kérdésekre adott válaszok különbözősége mennyire szignifikáns a munkavállalási kedvet célzó kérdések válaszait illetően, ennek nagy valószínűséggel Tobit-regressziós analízis, vagy p- vagy z-korrelációs analízis lenne a vége.

Az állami támogatásokat illetően pedig effektíve egy esettanulmány lenne a vége két ország összehasonlításáról, ott értelemszerűen a másik ország adatait szolgáltató értékek és analízisek ugyanúgy történő használata javasolt.

3. Mindezekhez nekem milyen adatokra van szükségem?

A valós arányhoz értelemszerűen kell jó sok mmk személy által kitöltött kérdőív, hogy milyen korosztályúak, milyen végzettségűek, lakhelyük, illetve mennyi állásra jelentkeztek, milyen fizetést várnak el, mekkora cégekhez jelentkeztek, hány cégtől hány visszajelzést kaptak, meddig jutottak el interjúkon, az önéletrajzban/kísérőlevélben szerepel-e az mmk, milyen okkal utasították el őket a cégek, vagy milyen okból nem fogadták el az ajánlatot a cégtől, végül a legfontosabb a cégekről adat, hogy hány mmk foglalkoztatotjuk van.

A munkavállalási kedvre ugyanezek az adatok kellhetnek, pár extra adattal, a jelenlegi anyagi helyzetükről, családi helyzetről, az mmk állapot mértékéről és fajtájáról.

Az állami támogatással kapcsolatban kellenek az alap demográfiai és edukációs adatok, a pénzügyi adatok, végül az ehhez köthető állami támogatások formája és mértéke. Valamint a másik ország ugyanilyen adatai.

4. Mindezekhez az információkhoz hogyan juthatok hozzá, milyen kérdéseket és milyen válaszlehetőségeket kell adnom, hogy utána ki tudjam őket értékelni?

A demográfiai, edukációs, pénzügyi adatok értelemszerűen lehetnek rádiógombosak.

A munkavállalási kedvre irányuló kérdések lehetnek 1-6 értékű csúszkások (hogy ne lehessen középre rakni, mindenféleképpen billenjen).

A cégekkel, interjúkkal kapcsolatos kérdések szabad szöveges nyitott kérdések is lehetnek akár, attól függ, hogy fogalmazzuk meg a kérdést.

------------------------------------------------------------------------

Tehát ha csak "szerintem ezek fognak kelleni a megállapításhoz" alapon dobtál össze egy kérdéssort hasraütés-szerűen, úgy hogy még nem is tudod, mi lesz a kiértékelési módszer, az baj!

A kiértékelési módszer AZ, ami alapján eldöntjük milyen fajta kérdéseket, válaszlehetőséget rakunk a kérdőivbe!