Vérkeringés feladatban segítség?

Az a lényeg, hogy a vér mindig a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. "A zsebes billentyű nem akkor nyílik, mikor a vér az aortába áramlik a bal kamrából?" De igen, akkor nyílik ki, de pont ezért kell, hogy nagyobb legyen a nyomás a kamrában, mint az aortában, hogy a kamra "kinyomja" magából a vért az aortába az ottani nyomást leküzdve. Persze ebben a pillanatban az aortában is elkezd nőni a nyomás a hirtelen oda lökődő nagyobb nyomású vértől, de a kamra nyomásának végig fölötte kell maradnia - ahogy az ábra is mutatja - különben nem tudná kipumpálni magából az összes - kipumpálható - vért. Azért írom, hogy kipumpálható, mert annyira nem tud összehúzódni a kamra, hogy 0-ra csökkenjen a belső térfogata, és az alsó ábrán látszik is, hogy marad benne kb. 45-50 cm^3 vér. (Ezért is az a válasz az első kérdésre, hogy 70-75 cm^3.) A kamra térfogata eközben persze csökken, mert összehúzódik, és a vér az aortába távozik onnan. A vér ugye folyékony halmazállapotú anyag, és a folyékony halmazállapotú anyagok összenyomhatatlannak tekinthetőek, ami azt jelenti, hogy a térfogatuk nem változik - jelentős mértékben - a nyomásváltozás hatására. Tehát ha a kamra összehúzódik és csökken a térfogata, akkor a vér mennyisége is csökken benne, tehát valahová biztos, hogy tovább kell, hogy pumpálódjon (az aortába), nem maradhat benne az összes, mert nem tud - annyira - összenyomódni, meg hát akkor leállna a keringés, és meghalnánk. Egy billentyű pedig akkor nyílik ki, ha azon az oldalán lesz nagyobb a nyomás ahonnan jönnie kell a vérnek a túlsó oldal felé, és ellenkező esetben zár, hogy a vér visszafelé ne folyhasson. Ugye tudjuk, hogy a vitorlás billentyűk vannak mindkét szívfélben a pitvar-kamrai határokon (csak a jobb szívfélben ez háromhegyű, a balban kéthegyű), és a zsebes (más néven félhold alakú) billentyűk pedig a kamra-főartéria határokon (jobb oldalt a tüdőartéria, bal oldalt az aorta kezdeténél). Így tehát stimmel a 11-es, 12-es reláció is, hiszen amikor még zárt a zsebes billentyű, akkor a kamrában még alacsonyabb a nyomás, mint az aortában, így a billentyűnek meg kell akadályoznia a vér visszaáramlását. Viszont amint a kamrában megnő a nyomás, és az aorta nyomása fölé nő, akkor kinyílik, és a vér "kinyomódik" a magasabb nyomású hely felől az alacsonyabb nyomású hely felé. Persze eközben az aortában is megnő a nyomás, de a kamrában tovább növekszik, hogy végig fölötte maradjon, amíg az összes kipumpálható vér kimegy belőle. Vagyis az A pont előtt nyitva van a kéthegyű billentyű, és a vér a bal pitvarból - aminek ugye picit magasabb is a nyomása - a bal kamrába áramlik. Az A pontban a bal kamra elkezd összehúzódni, és elkezd nőni benne a nyomás, és szinte ugyanabban a pillanatban már nagyobb is a nyomása, mint a pitvarnak, így azonnal bezáródik a zsebes billentyű, mert a vér már visszafelé áramlana a pitvar felé. Majd néhány kb. 3 század másodpercig (első - keskenyebb - szürke sáv) mindkét billentyű zárva van, mert már nagyobb a kamrában a nyomás, mint a pitvarban, de még kisebb, mint az aortában. De ez csak rövid ideig tart, mert nagyon gyorsan nő a nyomás, de a térfogat közben állandó - a vér, mint folyadék összenyomhatatlansága miatt -, vagy legalábbis mérhetetlenül kicsit csökken csak, és a B pontban eléri, majd meg is haladja az aortában uralkodó nyomást, és elindul a vér kipumpálása, miközben a kamra összehúzódik, és lecsökken a térfogata. A C pontban eléri a legkisebb térfogatát, több vért már nem tud kipumpálni, és mivel nem zsugorodik tovább, ezért a nagyobb nyomást sem tudja fenntartani, így a zsebes billentyű visszazáródik, és a kamra izomzata ernyedni kezd. Emiatt csökken a nyomása, és kb. 5 századmásodpercig a nyomás már alacsonyabb benne, mint az aortában, de még magasabb, mint a pitvarban (második -szélesebb - szürke sáv), de megint csak mivel a folyadékok (majdnem teljesen) összenyomhatatlanok, a benne lévő maradék 45-50 cm^3 vér nem tágul ki (észrevehető mértékben) a csökkenő nyomás hatására, így a térfogat itt is állandó marad. Majd a D pontban csökken a kamra nyomása a pitvar nyomása alá, és itt nyílik ki a kéthegyű billentyű, és indul meg újra a kamra telítődése vérrel, vagyis a térfogata és kicsit később, mikor már lassul a tágulása, akkor a nyomása is nőni kezd, de a telítődése alatt végig a pitvar nyomása alatt marad. Még annyit érdemes megjegyezni, hogy negatív nyomások folyadékokban és gázokban nem létezhetnek (szilárd testeknél igen, de ott húzófeszültségnek hívják), ezért ott ahol 0 alatt van a nyomás, ott az csak azt jelenti, hogy olyankor a nyomás külső légköri nyomás alá csökken, de valójában még ott is pozitív. A túlnyomás az, ami ott negatív, mert a túlnyomás az a nyomás és a külső légköri nyomás különbsége.

Remélem érthető voltam, és kapok zöld kezet.

Egyetlen pontosítás az előző válaszhoz (a nagy lendületben elgépelte):

"Az A pontban a bal kamra elkezd összehúzódni, és elkezd nőni benne a nyomás, és szinte ugyanabban a pillanatban már nagyobb is a nyomása, mint a pitvarnak, így azonnal bezáródik a zsebes* billentyű, mert a vér már visszafelé áramlana a pitvar felé."

*Nyilván valóan a vitorlás billentyűt akarta írni.