Hogyan változik a HF, HCl, HBr, HI molekulák op. és fp. értékei? Miért?





Nem teljesen konzisztensen változnak a hidrogén-halogenidek ezen tulajdonságai.
A HF-nak van a legnagyobb olvadás- és fp-ja, hisz molekulái között a legerősebb másodrendű kötés alakul ki, a hidrogénkötés.
A többi hidrogén-halogenidnek a molekulái között csak dipól-dipól kölcsönhatás alakul ki, ami gyengébb, mint a hidrogénkötés, így emiatt az ő olvadás- és fp-juk kisebb, mint a HF-é és így alakul (növekvő sorrendben):
HCl<HBr<HI
Magyarázat: Minél nagyobb a hidrogén-halogenid tömege, annál nagyobb az op. és fp.





HCl<HBr<HI<HF
Először azt kell megnézni, hogy milyen kölcsönhatás van a részecskék között. A diszperziós kölcsönhatásnál lesz a legalacsonyabb, a H-kötésnél a legmagasabb, a dipol-dipol meg a kettő között lesz (ugye a kötés erősségek miatt, erősebb kötés felszakításához több energia/hő kell). Ebben az példában a HF esetén H-kötés van, a többinél dipol-dipol, tehát az már biztos, hogy a HF-nak lesz a legmagasabb, de a többit még el kell különíteni egy másik szempont alapján.
Ha a részecskék közötti kölcsönhatás azonos, akkor a részecskék moláris tömegét kell megvizsgálni. Amelyiknek a legkisebb a moláris tömege, annak lesz a legkisebb, amelyiknek a legnagyobb, annak lesz a legnagyobb. Ezt a példát így már meg lehet oldani, hiszen a maradék 3 közül a HCl-nak a legkisebb a moláris tömege, a HI-nak pedig a legnagyobb.
De előfordulhat olyan eset is, hogy a kölcsönhatás és a moláris tömeg is azonos, ilyenkor a részecske alakját kell megvizsgálni. A gömb alakúnak lesz a legkisebb, mivel a gömb alakzat esetén lesz a legkisebb a felszín és minél kisebb a felszín, annál kisebb mértékben érintkeznek az elektronfelkők, emiatt ebben az esetben tudnak a legkönnyebben kiszakadni a részecskék az adott fázisból. (Ha ilyet adnak, akkor azért érdemes függvénytábla alapján ellenőrizni a megoldásunkat.)
Illetve azt fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha az összehasonlítandó részecskék molekularácsosak és a moláris tömegük egy nagyságrendbe esik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!