A fizikában, a fény részecske vagy hullám? írja le röviden!

#1

Kis helyesbítés:

A fénynyomást mindkét módon lehet magyarázni.

A részecske - modellre alapozott magyarázat nyilvánvaló, így nem is írom le, viszont a hullám - modellre épülő röviden nagyjából a következő:

Gondolom, hogy elektromágneses hullámként tekintve a fényre, el tudod képzelni, ahogy a terjedési irányra merőleges síkban van egy egymásra merőleges elektromos és mágneses összetevője.

Amikor ez a "front" egy tárgy felszínéhez érkezik és mondjuk egy elektronnal találkozik ott, akkor az elektromos komponens mozgatni kezdené a töltést a saját irányába, erre a töltésre viszont, mint mozgó töltésre, már a mágneses komponens Lorentz - ereje is hat.

A Lorentz - erő iránya pedig (mivel vektoriális szorzat), merőleges a mozgó töltés sebességvektora és a mágneses indukció vektor által kifeszített síkra, azaz épp a fényhullám terjedési irányába esik, mely irány pont a fénynyomás által kifejtett irány.

Ha az ember nekiáll számolni, akkor - persze azonos körülmények között - épp akkora erőhatás jön ki ebből a modellből, mint a részecske - modell alapján számított érték.

"A fizikában, a fény részecske vagy hullám?"

Mindkét tulajdonságot mutatja a körülményektől függően:

Hullámtermészet: Ha réseken halad keresztül, akkor a mögötte levő ernyőn csíkokból álló interferencia képet láthatunk.

Részecske viselkedés: Reakciókban a energiacsomagokkal (kvantumok) vesz részt. A kvantum energiája hosszabb hullámhosszú fény esetében kisebb, rövidebbnél nagyobb. Pl. az un. fotoelektromos kisérletnél a hosszabb hullámhosszú fény energiacsomagjai nem elegendőek egy elektron kiszakításához, akkor sem, ha nagy a fény intenzitása.