Ezekre a kérdésekre kérhetnék válaszokat? Hiányoztam amikor ezeket vettük.

1; Egyenletekkel

2; [link]

3; ua.

4; Atom

5; Méréssel.

6; Hierarchikus.

7; Méréssel.

8; Méréssel.

9; Az egyes mozgások egymást nem befolyásolják.

1. Modellekkel (és nem egyenletekkel; ez utóbbiak részeit képezik ugyan a modellnek, de a fizikai modell lényege a fizika, és nem a matematika; egy egyenlet önmagában semmit sem mond a mögöttes fizikai tartalom nélkül).

2. Az általunk vizsgálni kívánt jelenségkör mennyiségi összefüggéseiről szóló bizonyos egyszerűsítéseket illetve előfeltevéseket követően feltárjuk ezeknek a mennyiségeknek az adott modellben érvényes matematikai alakjait, és levezetjük, hogy az adott rendszer állapotának leírására szolgáló főbb mennyiségek időben hogyan változnak, és hogyan függenek egymástól. Ezáltal képet kapunk a rendszer működéséről az vizsgált modellen belül.

3. Kvantitatív összefüggéseket, és az ilyenekben szereplő fizikai mennyiségeket

4. Atom (lásd különböző atommodellek); bolygók (lásd kiterjedt test, vagy pontszerű test); gravitáció (newtoni vagy einsteini), stb.

5. Gyakorlati értelemben: méréssel, amely lehet közvetlen, vagy közvetett - ez utóbbi esetben egy másik, ténylegesen mért mennyiségből számítható ki további ismert paraméterek és/vagy mennyiségek alapján; elméleti értelemben: más mennyiségekkel való elvi összefüggések alapján (pl. egy modellalkotás során)

6. Elemi részecskék (fermionok) összetett rendszerei, illetve az ezek közti kölcsönhatások (bozonok) alkotják, amelyeket a Standard Modellbe tartozó kvantumtérelméletek írnak le; mindezek hátteréül pedig a téridő szolgál, amelynek jelenleg ismert legjobb modellje az általános relativitáselmélet. (Az anyagi világ és a téridő közti kapcsolatot írja le az Einstein-egyenlet.)

7. Három független koordinátával - mivel egy térben szabadon, kényszerek nélkül mozgó tömegpont szabadsági foka három.

8. Egy tetszőleges pontjának három koordinátájával, valamint egy másik adott pontjának ehhez képesti orientációjával, amely további két koordinátát jelent (ahogy pl. a földi navigációban a szélességi és hosszúsági koordináták).

9. Független mozgások olyan erőhatások révén jönnek létre, amelyek időben nem függenek egymástól - ezáltal a kialakuló mozgás is az egyes erőhatások vektoriális összegének eredménye lesz pontosan olyan értelemben, ahogy a matematikában is lineárisan független két vektor. A két független erőhatás révén létrejövő mozgáskomponensek egyszerűen vektoriálisan összedódnak a különböző irányokban. Jó példa erre a homogén gravitációs térben történő ferde hajítás (légellenállás nélkül), ahol a vízszintes irányú egyenes vonalú és egyenletes mozgásra függőleges irányban rárakódik a gravitáció révén létrejövő gyorsuló mozgás.