A gáz-halmazállapotú nitrogén-monoxid képződéshōje 90 kJ/mol. A nitrogén molekulában a kötési energia 970 kJ/mol, az oxigénmolekulában pedig 500 kJ/mol. Mekkora a kötési energia a nitrogén-monoxid molekulájában?

O2 + N2 -> 2 NO

Vagyis 1 mól oxigén szintén 1 mól nitrogénnel reagál, viszont 2 mól nitrogén-monoxid képződik, vagyis 2*90 kJ=180 kJ energiát kell összesen befektetni (mivel pozitív az előjel [ami nincs kiírva, de ha negatív lenne, akkor ki lenne írva a mínusz, és mivel nincs kiírva, így csak plusz lehet], és ez stimmel is, mert tudjuk, hogy a nitrogén azon kevés anyagok közé tartozik, amelyek "égése" endoterm)

1 mól nitrogén felhasításához (mert hogy előbb a kétatomos elemmolekulákat szabad atomokra fel kell hasítani, hogy utána a nitrogén és az oxigénatomok összekapcsolódhassanak nitrogén-monoxiddá) 970 kJ energia kell, 1 mól oxigén felhasításához pedig 500 kJ. Ennek a kettőnek az összege: 970+500=1470.

Viszont ehelyett "csak" 180 kJ energiát kell befektetni (a csak az azért van idézőjelben, mert ha ez egy normális égés lenne, akkor exoterm lenne, és akkor nem kellene befektetni semennyit, hanem még fel is szabadulna belőle), vagyis a különbözet: 1470-180=1290. Ennyi energia szabadul fel tehát a 2 mól nitrogén-monoxid létrejöttekor, vagyis 1 mól létrejöttekor feleennyi: 1290/2=645. Vagyis a nitrogén-monoxid kötési energiája 645 kJ/mol.

Hogy értsd: amikor a SZABAD N és O ATOMOKBÓL létrejönnek a NO molekulák, akkor szabadul fel ugyan energia (tehát ez exoterm reakció, mint a többi égésé), viszont mivel kevesebb energia szabadul fel, mint amennyi ahhoz kell, hogy a N2 és az O2 molekulákat szabad atomokra felhasítsuk, így összességében a reakció endoterm. Egy normál égésnél olyan sok energia szabadul fel az égéstermék létrejöttekor, hogy az bőven elegendő az oxigénmolekulák és az éghetőanyag-molekulák felhasításához, és még azon felül is marad belőle bőven a környezetnek.