Lenne pár kérdésem kémiával kapcs.! SOS(?)

1) Ha kicsi a K érték, ha az anyagok nem túl reaktívak egymással. Ionos reakciók pillanatszerűen lejátszódnak, mert kicsi, általában reaktív részecskékről van szó, míg egy-egy szerves szubsztitúciónál időbe telik, míg a nagy, bonyolultabb molekulák helyesen, jókor jó helyen találkoznak és még energia is van a reakcióhoz. Alapvetően ez egy jó kiindulási pont, de középiskolában nem túl sok időreakcióról tanul az ember, én utálom ezt mondani, de könnyebb megtanulni (egy idő után, amúgy is meg tudod "tippelni").

2. ha a sztöchiometriai számok összege azonos az egyenlet mindkét oldalán. pl 2 X + Y = Z + 2 W

mindkét oldalon 3-3 molnyi anyagot írtunk fel, ezen a nyomásváltozás nem fog módosítani, hiszen az a reakció kerülne túlsúlyba, ahol kisebb térfogatú gázok keletkeznek, vagyis ahol az anyagmennyiség nagyobb.

3. Az minimális energiaszint, amelyen végbemegy az adott folyamat. Rengeteg helyen definiálják, nem tudom mit értesz "pontos" alatt.

4. ugyanaz igaz rá, mint a hármasra. gugli

5. Common maaan... tankönyv

6. Ha a K érték 1-nél kisebb, de nem túlságosan.

Sárkánybébi lenyűgözően nagyon alapos válaszokat adott. Párat azért pontosítanék.

1) "Ha kicsi a K érték"

Mármint a "k" érték. A "k" jelöli a reakció sebességi állandót, míg "K"-val az egyensúlyi állandót szokták jelölni.

2) "ha a sztöchiometriai számok összege azonos az egyenlet mindkét oldalán. pl 2 X + Y = Z + 2 W"

Pontosabban ha mindkét oldalon azonos mennyiségű gáz van. (Még pontosabban - és általánosabban - ha mindkét oldal térfogata megegyezik. De ez jelentős mértékben leginkább gázok képződése / fogyása miatt szokott eltérni.)

Te is leírtad később, hogy a gázok térfogata a lényeg. Az első mondatod akkor igaz, ha csak gázok szerepelnek az egyenletben.

(Egyébként a kérdezőnek jelenzém, a Le Chatelier-elvet kéne alkalmazni, és akkor teljesen logikusan levezethető volna, hogyan, és mikor tud a nyomásváltozás hatni egy reakcióra.)

3) Az az energia, amivel a reaktánsoknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy végbemenjen a reakció. Másként megfogalmazva az átmeneti komplex energiájának és a reaktánsok (alapállapotú) energiájának különbsége.

[link]

4) Hát én még ilyenről nem hallottam. Talán valami feng-sui dolog? (Amúgy a google első találata Soma Mamagése professzorasszony disszertációja a témával kapcsolatban, esetleg nézd meg azt. 🤣)

5) Na, ebben tökéletesen egyetértek Sárkánybébivel. (Esetleg még google a barátod. Bár mint az előző pont mutatja, néha megtréfál.)

6) "Ha a K érték 1-nél kisebb, de nem túlságosan."

Nem ettől (1 feletti egyensúlyi állandóval is simán lehet egy reakció reverzibilis).

Egy reakció akkor reverzibilis, ha mindkét irányba végbe tud menni (spontán). Erősen leegyszerűsítve ilyen akkor szokott történni, ha a reaktánsok és a termékek energiaszintje nem tér el jelentősen (igazából ennél jóval bonyolultabb, ebbe nem mennék bele).