Mikor jelent meg először a kért motívum?

A költészetben és irodalomban gyakran találkozunk a kert értelmezéseivel. Ezek egyike „a haza mint kert" értelmezés. „Virágos kert vala híres Pannónia, melyet öntöze hiven Szűz MÁRIA. Kátholika hitnek bő volt szép virágja, bé homályosodott örvendetes Napja." - fogalmaz a Szent István királyrúl című ének. Ennek különlegessége még, hogy a versszakok kezdőbetűi összeolvasva az „Árvakert" szót kapjuk.

A kert egyik típusa az ún. sorskert (élet és halálkert), amelyre a leggyakoribb példa az édenkert. Ebbe a kategóriába sorolható a Heszperidák kertje, melynek almafája közvetlenül az alvilág bejáratánál található, továbbá az ismert tündérmesében szereplő Árgirus kertje is.

„A „szerelem kertje" téma narratív lírai dal formájában (időszámításunk előtti VI. - V. században) már megfogalmazódott Kínában. [...] A japán „szerelem kertje" versek igen rövidek, és általában a tavasz közeledtéről szólnak, bennük leggyakrabban a cseresznyevirág, a szilvafa, a csalogány és a vadlibák szerepelnek". Ezen felül a mezopotámiai, egyiptomi és iszlám kultúrában megjelenő kertszimbólumokra is találhatunk példákat.

Az irodalmi művek harmadik kerttípusa az ún. mulatókert. Jó példája ennek Epikurosz kertje, mely az „élet mértékkel való, bölcs élvezetének jelképe.

[link]

Ezekből már tudsz mazsolázgatni.