Leírnátok nekem a Líra, Epika és Dráma fogalmát?

Líra: Az egyik mûnem. Az idetartozó irodalmi alkotások legfôbb sajátossága, hogy elsôdleges témájuk az egyén, az én világa, a belsô lelki világ: az én válasza a valóság bizonyos kihívására. A lírikus nem a világot jeleníti meg mûvében, hanem önmagát, amint találkozik a valóság dolgaival, s kifejezi mindazokat az érzelmeket és gondolatokat, amelyek e találkozás során lelkében keletkeztek. A lírai költemény legtöbbször verses monológ. A lírai formák általában a rövid mûfajok körébe tartoznak (novella, elbeszélés). A hagyományos lírai mûfajok (pld. elégia, óda, himnusz, dal) az irodalom története során rengeteget változtak. A modern lírai alkotások zöme e hagyományos műfajok körébe nem sorolható, bár tematikai, hangnembeli vagy formai sajátságaik sokszor hasonlóságot mutatnak e műfaji előzményekkel.

Epika: Az egyik mûnem, legjellemzôbb sajátossága, hogy bennük a külvilág áll az ábrázolás középpontjában, s nem a lélek belső világa. Alapvetően monológikus formájúak, tehát egy "elbeszélô" mondja el a történetet. Az elbeszélô mûvekben is lehetnek dialógusok, ezek azonban "idézetek"-nek tekintendôk. Az alkotó csak közvetítô a valóság és az ábrázolt világ között, saját értékelését, állásfoglalását a történet megformálásába építi bele.

Dráma: Irodalmi mûnem. Az ide tartozó mûfajok: tragédia, komédia, színmû. A drámai mû eseménysort ábrázol, de az eseményeket, a szereplôk jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok párbeszédeibôl (dialógus), magánbeszédeibôl (monológ) és tetteibôl ismerjük meg. A drámai cselekmény jelen idôben elôttünk bontakozik ki az alapszituációból, amely a szereplôk egymáshoz való viszonyát, törekvéseiket, magatartásukat meghatározza. Ez a drámai szituáció a hôst vagy hôsöket akcióra, drámai harcra készteti. A dráma rendszerint sorsfordulatot bemutató mû, cselekménye -a terjedelem miatt- sûrített, gyakran a szemben álló erôk, egymástól eltérô emberi magatartások kiélezett összeütközése, konfliktusa áll a középpontjában. A drámai mûvek nyelve tömörebb, erôteljesebb mint a többi mûnemé. A dráma szerkezete kupolás, részei: bevezetés (expozíció), bonyodalom, cselekmény kibontakozása, tetôpont, megoldás. Színpadra szánt alkotás.

Líra: a pillanatnyi személyes érzéseket, érzelmeket ábrázoló költői műfaj

Epika: az elbeszélő műfajokat (regény, novella, mese, eposz, ballada) magában foglaló műnem

Dráma:ellentétes erők összeütközését ábrázoló, párbeszédes formájú színpadi mű.A formája vers vagy próza

Bocs az offért:

Az utolsó válaszolótól megkérdezném, hogy a "baromi egyszerű"-be hova teszi az elbeszélő költeményt, netán a verses mesét, esetleg a balladát vagy az elégiát?

1. LÍRA

– gondolati, érzelmi, hangulati költészet

– a költő belső világa tárul elénk

– rövidebb művek (műformájuk szerint mindegyik vers)

Műfajok: óda, epigramma, tájleíró költemény, elégia, életkép stb.

2. EPIKA

– cselekményes, elbeszélő művek (eseménysorokat mondanak el)

– a külső világ ábrázolása áll a középpontban

– a szereplők meghatározott térben, megadott idő alatt cselekednek

– jellemük a műfajok többségében sokoldalúan ábrázolt

– hosszabb művek

Műfajok: mese, monda, elbeszélő költemény, eposz, ballada, elbeszélés, novella, kisregény, regény stb.

3. DRÁMA

– cselekményes, megjelenítő művek

– a szereplők drámai összeütközése, konfliktusa tárul elénk

– a cselekmény nagy részét a szereplők párbeszédéből ismerhetjük meg

Műfajok: tragédia, komédia stb.