Diszperziós rendszerek kolloidok vagy nem?

A diszperzió csak annyit jelent (jelen esetben), hogy egy folyadékban egyenletesen szétoszlatott szilárd részecskék vannak. A diszpergálás szó egyenletes eloszlatást jelent. Ha az eloszlatott részecskék 1-500 nm-esek, akkor kolloidunk van, de attól még igaz rá hogy ez is diszperzió, hiszen nem feloldódnak a részecskék csak egyenletesen eloszlanak a folyadékban. Az ettől nagyobb részecskeméretű rendszerek már nem kolloidok, viszont továbbra is diszperz rendszerek. Igazából úgy is megfogalmazhatnám, hogy a diszperz rendszerek két csoportba sorolhatók: kolloid diszperz rendszer, ha a részecskeméret 1-500 nm, és durva diszperz rendszer, ha >500nm.

Az adszorpciós képesség nem a mérettől függ, hanem a kristályszerkezettől. Azok az anyagok adszorbeálnak jól, amik szivacsos szerkezetűek, mert ezekben sok apró csatorna alakul ki, amik hozzájárulnak az anyag felszínének megnöveléséhez, így a szemcse belseje is érintkezik a "külvilággal". Egy vaskocka azért nem jó adszorber, mert csak a külső felülete alkotja a felszínt, a kockán belülre nem tud bejutni az adszorbeálandó részecske.