Tudnátok segíteni a biológia házimban?

Szimpatikus idegrendszeri hatások akkor lépnek életbe, amikor a testet valamilyen stresszhelyzet éri. Ilyenkor a raktározott energiák mobilizálódnak, és a test erőforrásai arra használódnak, hogy az egyén megküzdjön a veszélyeztető tényezővel, vagy elmeneküljön előle (,,üss, vagy fuss" mechanizmus).

Ilyen helyzetekben az idegrendszer a vérnyomás helyenkénti szabályozásával a vért azokba a szervekbe ,,irányítja", amik nagyobb tápanyag és oxigén igényt tartanak fenn a sikeres menekülés érdekében (pl.: kevesebb vér jut ilyenkor a belekhez és a bőrhöz, és több vér jut a vázizmokhoz).

Értelemszerűen ez miatt amikor szimpatikus idegrendszeri hatások lépnek életbe, akkor a bőrben az erek szűkülnek, és ezt vasoconstrictiónak nevezzük.

Feltehetően evolúciós okokra vezethető vissza az a szimpatikus idegrendszeri hatás, hogy ilyenkor a szőrszálak felborzolódnak az egyén testén (libabőrösség). Ezt a mechanizmust piloarrectiónak nevezzük. Valószínűleg az lehetett egykor a jelentősége, hogy a felborzolódott testszőrzettől az állat nagyobb méretűnek, ezáltal félelmetesebbnek néz ki a támadó fél számára.

A harmadik mechanizmus pedig a verejtékezés (sudomotor funkció). Szimpatikus hatásra főként az apokrin verejtékmirigyek kezdenek váladékot termelni. Ezeket az apokrin verejték mirigyeket ,,illatmirigynek" is nevezik, bár nevük ellenére váladékuk inkább kellemetlen. A verejtékezés oka nem teljesen tisztázott, valószínűleg az miatt történik, hogy a fajtársak felé jelezze, hogy valami nincs rendben, vagy pedig a támadó felet távol tartsa, vagy mind a kettő.

Tehát a három szerv és hatás, amit említeni kell, az a bőrben lévő erekben létrejövő vasoconstrictió, a szőrtüszőkhöz asszociált izmok (musculi arrectores pilii) összehúzódása (piloarrectió), hogy a szőrszálak felborzolódjanak, illetve az apokrin verejték mirigyek fokozott váladéktermelése (sudomotor functió).

Anatómiailag ezek a szimpatikus idegrostok úgy szerveződnek, hogy az első neuron sejttestje (praeganglionaris neuron) a gerincvelő oldalszarvában (csak háti és ágyéki szakaszokon) található (nucleus intermedio lateralisban), axonja az elülső gyökéren keresztül lép ki, és a gerincvelővel párhuzamosan található sympathicus dúclánc (truncus sympathicus) egyik sympathicus ganglionában képez szinapszist a második neuronnal (postganglionaris neuron). A szinapszisban a neurotranszmitter acetilkolin, mely a postganglionaris neuron nikotinos acetilkolin receptoraihoz kötődik (a receptor ionotróp, és nátrium-iont áramoltat a neuronba, egészen addig, amíg a sejt belseje relatíve annyira pozitív nem lesz, hogy megindulhasson az axonján az akciós potenciál).

A postganglionaris neuron axonja a kilépő gerincvelői ideghez (nervus spinalis) csatlakozik, és a bőrfüggeléken végződik, ahol el tudja végezni az előbb említett vasoconstrictiót, sudomotor functiót, illetve piloarrectiót.

A sympathicus postganglionaris neuron axonjából felszabaduló neurotranszmitter a noradrenalin, mely a célszervek (ez esetben: a szőrszálhoz asszociált szőrszál merevítő izom, az összehúzandó ér és a verejtékmirigy váladéktermelő sejtjei) alfa-1-adrenerg receptorain (metabotróp, G-protein kapcsolt receptorok) kötődik.

Remélem segíthettem a válaszommal. Amennyiben valamit nem érthetően magyaráztam el, vagy maradtak kérdéseid, nyugodtam írj üzenetet.