Higany katód alkalmazásakor miért nátrium válik ki NaCl oldatból (és nem hidrogén)?

Köze van az elektronegativitáshoz, meg ahhoz hogy a higany aktívan képes feloldani a keletkező nátriumot. Így nátrium amalgám képződik ahelyett hogy a keletkező fém azonnal elreagáljon a vízzel.

Persze az amalgám is reagál vízzel, de az elektrolízis alatt fellép egy egyensúlyi folyamat az amalgám keletkezése és bomlása között

Dehát elmagyarázta, ill. megadta az alapját hogy hogy találod meg. Én is segítek egy kicsit:

[link]

A többit rakd össze fejben (táblázat, értékek, összeg, különbség), kell némi logika, és egy kevés szorgalom.

Ilyen hangnemben pedig a szüleidtöl követeld az új telefonodat karácsonykor!

Bocsánat, de most kaptam személyre szabottan a kérdésed.

A helyes válasz:

Higanykatódon a hidrogénnek "túlfeszültsége" van, ami azt jelenti, hogy a hidrogén nem 0,0 V leválási feszültségen, hanem csak jóval nagyobb negatív feszültségen kezd, kezdene kiválni, így a leválási sorban a nátrium megelőzi a hidrogént. Fontos, hogy az elektrolizáló feszültség kisebb legyen, mint a hidrogén túlfeszültsége, de elegendően nagy negatív érték a nátrium leválasztásához.

[link]

A túlfeszültség

A leválási potenciálnak megfelelő katód- és anódfeszültségnél csak akkor válnak le az ionok az elektródokon, ha semmi gátló hatás nem lép fel, azaz az elektródfolyamatok reverzibilisek.

A gyakorlatban használt elektrokémiai folyamatok a különféle reakciógátlások következtében irreverzibilisek, ezért a számított és a tényleges leválási potenciálok között kisebb-nagyobb eltérések lehetnek.

A tényleges és a reverzibilis körülmények között mért egyensúlyi potenciálok különbségét túlfeszültségnek nevezzük.

A túlfeszültség a katódfeszültséget a negatívabb, az anódfeszültséget pedig a pozitívabb irányba tolja el, tehát növeli az elektrolízis energiaigényét.

Kiegészítés:

Pt katódon a hidrogén túlfeszültsége kicsi (kb. -0,005V, gyakorlatilag nulla), a hidrogén leválásához pH=0 mellett 0,00V, pH=14 mellett -0,83V szükséges.