Melyik abécés hang melyik szolmizációsnak felel meg?

A c dúr a legegyszerűbb, abban a 'c' a 'dó', a 'd' a 're'...

Az előjegyzés mindig adott sorrendben van. Tehát egy kereszt mindig Fisz. Két kereszt mindig Fisz és Cisz. Utána Gisz, Disz, Aisz, Eisz, Hisz.

Ebben az esetben az utolsó kereszt mindig a 'ti' szolmizacios hangot jelöli. Vagyis egy keresztnél a Fisz a ti, akkor a G a dó (ezt úgy is hívják, hogy G dúr. Illetve nem mindig, de ne bonyolítsuk itt a moll hangsorokkal, azok ezen a szinten nem érdekelnek téged.)

2 kereszt - Fisz, Cisz - Cisz a 'ti'- D a 'dó'

5 kereszt - Fisz, Cisz, Gisz, Disz, Aisz - Aisz a 'ti' - H dúr

A másik előjegyzés a b. Egy b az B. Kettő B, Esz. Aztán Asz, Desz, Gesz, Cesz, Fesz. (Ha jobban megnézed, pont fordított a sorrend, mint a keresztnél.)

Az utolsó b-vel módosított hang mindig a 'fá' szolmizációs hang.

1 b - B a 'fá' - F a 'dó'

2 b - B, Esz - Esz a 'fá', B a 'dó'

Stb. Ha vegigszamolod mind a 7 esetet, akkor rájössz, hogy ha az utolsó módosított hang a 'fá', akkor az utolsó előtti a 'dó'.

Ha megértetted, akkor örülj neki, de én mégis azt javasolnám, hogy ezt írd ki egy táblázatba (vagy google segítségével keress egy ilyen táblázatot), tedd ki a kottatartora, Úgy sokkal hamarabb megjegyzed, mintha állandóan számolgatnál.

Na meg egy trükk: írd ki kör alakban a hangokat. Tehát legfelül a C, aztán valahol fél kettő környékén D, aztán E, majd F, G, A, H és visszajutottál a C-hez, ezt nem kell még egyszer kiírnod.

Elkezded F-től a számolást, az lesz az egy, mint egy kereszt. Elszámolsz 5-ig (F=1, G=2, A=3, H=4, C=5), tehát elérsz a C-ig, az lesz a második kereszt, tehát Cisz. Aztán folytatod úgy, hogy a Cisz=1, (D=2, E=3....), megkapod a keresztek sorrendjét. (Bár sokkal egyszerűbb bemagolni, mint állandóan számolni.)

A b-vel ugyanez, csak a másik irányba számolsz, vagyis az óramutató járásával ellentétesen. B=1, A=2, G=3, F=4, E=5, tehát második b az Esz. És így tovább.

De ez csak arra jó, hogy megértsd a logikát. Ha már egyszer megértetted, akkor nem praktikus állandóan számolgatni, inkább tanuld meg a sorrendet.

És még egy érdekesség: régen nem létezett dó, re, mi, -fá... csak C, D, E, F... Aztán volt ez a Kodaly Zoltán, ő egyszerre végezte a Tanárképzőt meg a Zeneművészeti Egyetemet, az azért szép teljesítmény. Aztán elkezdett zenét oktatni, rájött arra, hogy nem mindenki olyan zseni, mint ő, aztán nem értik, hogy akkor mi van, ha van három b, hol a francba van akkor kisszekund meg nagy szekund.

Ezért bevezette a szolmizációs rendszert, aminek az a lényege, hogy ugyanaz a hangsor van mindig, csak előjegyzés szerint máshol kezdődik.

Nincs előjegyzés: C = dó

1 kereszt: G = dó

2 kereszt: D = dó

3 kereszt: A = dó

4 kereszt: E = dó

5 kereszt: H = dó

6 kereszt: Fisz = dó

1 bé: F = dó

2 bé: B = dó

3 bé: Esz = dó

4 bé: Asz = dó

5 bé: Desz = dó

6 bé: Gesz = dó

Ha nincs előjegyzés, akkor C dúr, a moll.

Én így tanultam meg:

C dúr, a moll - nincs kereszt

G dúr, e moll - egy kereszt

D dúr, h moll - két kereszt

A dúr, fisz moll - három kereszt.

És ezt mint egy versikét mondogattam.

A moll nem kell, hogy érdekeljen téged. Egyedül annyit jelent, hogy a darab "lá" szolmizációs hangra végződik. (A nagyon modern darabok kivételével majdnem minden darab "dó"-ra vagy "lá"-ra végződik.)

Ha nincs előjegyzés, akkor C-dur. (Vagy a-moll, de ez tényleg ne érdekeljen most még.)