Ugyanazt a vasgolyót először a 0,8 g/cm3 sűrűségű petróleumba, majd a 0,7 g/cm3 sűrűségű benzinbe tesszük. Melyik esetben hat rá nagyobb felhajtóerő? Ha benzinbe merül Ha petróleumba merül

"minden vízbe mártott test a súlyabol annyit veszt, amennyi az általa kisziritott viz súlya" - ezt meg a Vizipok a Csodapok is tudta.

Természetesen ez igaz benzinre és petroleumra is. Ez a súly veszteség az, amit felhajto erőnek nevezünk. Vagyis abban a folyadékban nagyobb a felhajto erő, amelyikben a vasgolyo által kiszoritott folyadék súlya nagyobb. Mivel a vasgolyo mindkét folyadékban teljesen elmerul, mindkét alkalommal ugyan akkora térfogatú folyadék mennyiséget szorít ki, vagyis a kisziritott folyadék súlya a folyadék surusegevel lesz aranyos. Amelyik folyadeknak nagyobb a surusege, abban a kiszoritott (egy golyonyi térfogatú) folyadék súlya nagyobb, így a felhajto erő is nagyobb.

De ha nem a fizika tanárt kell meggyőzni, hanem a csaladtagokat, érdemes elgonsolkozni azon, hogy ha egy levegővel teli lufit egy levegővel téli kádba engedtek, vagy egy vízzel teli kádba, akkor vajon melyik esetben fog rá nagyobb felhajto erő hatni? A kisebb sűrűségű levegővel töltött kádban, vagy a nagyobb sűrűségű vízzel töltött kádban? Vajon melyik esetben lesz könnyű a kád alján tartani a lufit és melyik esetben tapasztalatok valamiféle erőt, ami a közegben felfelé hajtja a lufit?