Hány cm kell legyen a szakdolgozat margója a bal oldalon, ahol bekötik?

Ez szerintem minden intézményben kicsit más, úgyhogy jobb lenne, ha a saját intézményednél érdeklődnél. Hiába adnám meg azt, ami nálunk érvényes, ha nálatok nem úgy kérik.

-falcon-

Valóban minden intézményben más és más követelményeket szabnak meg. Ennek oka, hogy az írógépek korában „senki sem” tudott gépelni. A gépírók pedig az iskolában megtanultak egy szabványalakot és ezt alkalmazták, ill. az adott intézmény előírásait, de (az írógép adottságai miatt) ez alig változott. Mondhatni, hogy egységesek voltak a géppel irt szövegek az egész világon.

Ma egyes nyomdai szakemberek munkáját „elvégzi” a számítógép, pontosabban helyettesíthetem a szedőt és a tördelőt vele. De ehhez ismerni és érteni kell az ő szakmájukat.

Mi van ma? Mindenki „tud” gépelni — mindenkinek tetszik, hogy a klaviatúra billentyű leütésének eredményét nyomon követheti egy képernyőn. Ha betűkről van szó, akkor nyomban kijelenti, hogy szerkeszt. Ez már négy szakma! Négy szakmához „ért”, mert van számítógépe: gépíráshoz (főleg irodai tevékenység), tördeléshez, szedéshez (nyomdai szakmák) és a szerkesztéshez (kiadó munka, a nyomdának semmi köze hozzá).

E „rövid” bevezető után nem lehet azon csodálkozni, hogy eltérőek a követelmények. A felsőoktatású intézményekben általában nem tipográfiát és nem esztétikát oktatnak, de egyes tanárok is azt képzelik magukról, hogy értenek a felsorolt szakmákhoz. Innen ered az intézmények eltérő követelményrendszere. (Még a betűtípusok is másak. A legtöbb esetben ún. talpnélküli betűt írnak elő — ilyen pl. az Arial —, ami szép ugyan, de hosszú szöveg — diplomamunka esetén — nehezen olvasható, fárasztja a szemet. Ezért találták ki „nem is olyan régen, a XIX. szd. végén” a talpas betűket. Cím betűknek jó a talpnélküli betű.)

A kérdésedre a válasz:

1. A legtöbb intézményben az ún. „követelményekben” erre ki sem térnek az említett okok miatt, tehát a hallgatóra „bízzák”. Eligazítást nyújthat az előző évek elfogadott diplomamunkáinak külalakja (margó viszonyai).

2. Kb. 100 lap esetén plusz 0,5-06 cm-t kell ráhagyni a bal oldali margónál, ha a margóviszonyok előírtak. Ezt könnyen ellenőrizheted, ha kezedbe veszel egy könyvet és megvizsgálod a margóviszonyait a könyv lapméretéhez viszonyítva.

Az ideális margó arányok a lap tetejéről indulva, az óramutató járásával megegyezően a következők: 3, 2, 6, 4 (bal oldal) egység.

Bocsánatot kérek, most vettem észre, hogy nem jó adatokat adtam meg! Ezt írtam: „Az ideális margó arányok a lap tetejéről indulva, az óramutató járásával megegyezően a következők: 3, 2, 6, 4 (bal oldal) egység.”

A HELYES ADATOK AZ ÓRAMUTATÓ JÁRÁSÁVAL MEGEGYEZŐEN:

3, 4, 6, 2.

A KÉT EGYSÉG A BAL OLDALI MARGÓRA VONATKOZIK!