Kiegyezés értékelése?

ha nem lett volna, a magyarokat nem tudták volna az osztrákok kétszer is belerángatni a világháborúba...

nagy köszönet ezért a haza árulójának, Deák Ferinek!

A kiegyezés értékelése

- reális történelmi kompromisszum

- pozitívumok

- önkényuralmi rendszer vége

- lehetővé teszi Magyarország fejlődését a következő néhány évtizedre

- lehetővé válik a liberális politikai intézményrendszer kiépítése

- parlamentnek felelős kormányzati szervek

- polgári jogrendszer és pénzügyi igazgatási apparátus

- hitélet, közlekedés, iparfejlesztés állami támogatása

- negatívumok

- Magyarország egy bukásra ítélt birodalom része marad

- egészségtelen ipari struktúra - hiányzik a középüzem (könnyűipar)

- soknemzetiségű, mégis dualista birodalom, máshol nemzetállamok jönnek létre

- csak antidemokratikus eszközökkel tartható fenn

- a XX. század elejére ez a társadalmi-politikai berendezkedés anakronisztikussá válik

a Pragmatica Sanctio alapján kölcsönös védelem

közös külügyminiszter, közös külügyet fedező pénzügy

az uralkodó a legfőbb hadúr, de az újoncmegajánlásba, szolgálati időbe,… beleszólhatott a kormány, a hadsereggel kapcsolatos változtatásokat csak az országgyűlés beleegyezésével lehet, a hadügy és költségei közösek

az osztrákok és magyarok 60-60 tagú delegációkat választanak, melyek külön üléseznek, levélváltással kommunikálnak, ha nem jutnak semmire, csak akkor ülnek össze egy szavazás erejéig, ha ekkor se sikerül dönteni, az uralkodóé a döntő szavazat

a közös ügyeken felül Mo. teljes önállóssággal rendelkezett

kaiserlich und königlich, az uralkodó jogköre szentesíteni a törvényeket, kinevezni a minisztereket, berekeszteni és feloszlatni az országgyűlést, legfőbb hadúr, előszentesítés joga (ha a kormány új javaslatot akar az országgyűlés elé terjeszteni, előbb az uralkodóval kell aláíratni), delegációk működésébe beleszólhatott

kvóta, arányszám, ami alapján a közös költségekhez hozzá kell járulni, ez kezdetben 70%-30%, de 10 évenként felül lehet bírálni, fokozatosan nő a magyar hozzájárulás

közös birodalmi vámok, egységes piac, só-, dohány- és szeszadók egységesítése (fontos bevételek)

közös pénz, ezüst forint -> arany korona, azonos mértékegységrendszer, posta és távirdaügy összehangolása

kompromisszumos megegyezés, a birodalom nagyobb része kimaradt belőle -> nemzetiségi problémák, később szétveti a rendszert

a horvátokon kívüli nemzetiségek nem kapnak autonómiát, de ’68-ban nemzetiségi törvény, széles körű jogok