BMEn milyen szinten kell tudni a matekot és fizikát?

Ez szakodtól is függ, sőt a szakiránytól/ágazattól, de még attól is mivel foglalkozol.

A legtöbb matek a villamosmérnökin, gépészen és a mechán van. Nekik kell a matekos tárgyakon kívül mást is tudni, amikre egyszerűen matekból már nem lenne idő (Fourier/Laplace/Z-transzformáció, differencia-egyenletek, disztribúciók). Illetve tanulnak olyanokat, mint rotáció, divergencia, amik pl. vegyészen, biomérnökin, stb-n nincsennek. Ezek az elektromágneses terekhez, áramlástanhoz szükségesek.

A közösből a mátrixok azoknak fontosak, akik szabályozástechnikával foglalkoznak, de természetesen a matekóráról ismert kézzel való invertálást már nem kell tudni.

Mateknál ami nehézséget jelent, hogyha nem figyelsz, lemaradsz, akkor nagyon kínai lehet. Illetve sokszor elég zavaró a sok-sok tétel, ha úgy is csak a feladatok kellenek. Azokat meg a konkrét tételek nélkül is be lehet magolni. A többi tárgy mellett könnyen elmegy az idő. És az ember a "csak a feladatok" módszerrel is tud jó jegyet szerezni, akkor minek járjon előadásra... Illetve az "ez már tényleg minek?!" kérdés is sokszor felvetődik (bennem a komplex fv.-tannál: Residuum-tétel, Laurent-sor) Klasszikus egyetemi dilemmák.

A 0. zh-ra meg szinte már nem is emlékszem, hidd el legtöbbször nem az a buktató...

Ja, és MSc-n folyt. köv.

Gondolkoztam, hozzászóljak-e, mert a gyakorin e trémában már csak én magam is írtam vagy tizenötször, mások meg, becsüljük meg mondjuk 15 hozzászóló15 hozzászólásával, az eddig 16x15, most akkor kell még írni? Előttem is leírták ezen kérdésnél.

Mondjuk az kétségtelen, hogy a válaszok bizonyos részére felfigyeltél, mert különben nem írtad volna ezt a "feltételezzük, hogy egy átlagos inteligenciával rendelkező ember vagyok, aki képes az egyetemi tananyagot követni" hát, hogy is mondjam, jellegzetesen magyaros úgy megyek be a szobába, hogy ütök, aztán majd köszönök megnyilvánulást. :)

De az meg ellene hat, amit a végén írtál, hogy milyen témaköröket? Mert hát igen egyszerű a válasz erre. :)

Szerintem az egyetemen ez a matek kérdés úgy van, hogy ezt úgy kell használni, mint... csupa rossz példát tudok írni, mert írnám a kést és villát, de van ,aki ebből kiesett otthon, írnám a sebességváltás folyamatát, de ahhoz esetleg még fiatal vagy, írnám a rágyújtást cigarettára, de reméljük, nem dohányzol, ésígytovább. De maradjunk utolsónál. Beszélgetsz, és hoppá, közben rágyújtottál, mintegy gerincvelőből. Vagy előveszed a gyufát, végiggondolod, hogy mit tanultál róla, melyik vége mire jó, azonosítod ezeket, a felmerülő kétségeidet legyőzöd magadban, mert ilyen márkájú gyufát még nem láttál, hátha ez másképpen működik, megbecsülsz egy szöget, amely alatt tartod a fát a smirglihez, gyorsan ellenőrizve, hogy mit is tanultál a követendő szögről, és ez vajon megfelel-e, hmm, milyen sebességgel is kell ezt húzni? satöbbi.

Én azt ajánlom, fogj egy jobb érettségi-felvételi példatárat, és csináld végig. De az első harminc feladatot csináld meg együltő helyedben, az idő rögzítésével, majd a következő adagokat fele annyi idő alatt. Így lekopik rólad a rozsda, mint a használatba vett vasúti iparvágányról. Amiről kiderül, hogy lyuk, annak utána lehet nézni.

Azért mondják, hogy akkor lehet túlélni ha már tudsz valamilyen szinten (lehetőleg jól) integrálni-deriválni és a bizonyítások is mennek azért, mert rettentő gyors a tempó. A többi tárgy mellett elbújik az a matek rendesen. Digitális technika, programozás. Ezek teljesen új szemléletet kívánnak mint bármelyik gimis tárgyad, így valószínűleg többet is kell velük foglalkoznod, aztán hopp nem jut elég idő a fránya matekra.

Ha olyan előadót sikerül kifognod aki a tételeket csak matematikai jelekkel írja le (ha nem találkoztál velük, akkor azt is meg kell tanulni olvasni valamennyire), a magyarázata is elég absztrakt, akkor nagyon hamar kínai lesz a tárgy. A fontos és kevésbé fontos részeket már nem tudod elkülöníteni aztán lassan azt sem tudod amit eddig igen. Gyakorlaton meg nincs sok idő tökölni, haladni kell, mert heti 1,5 óra van rá, az anyag meg sok.

Így aki már úgy megy oda, hogy az analízist ha nem is a kisujjából rázza ki, de már tanulta és nem azon kell gondolkodnia hogy vajon hogyan is kell parciálisan integrálni annak sokkal könnyebb lesz a dolga. Elvégre minden könnyebb ha már valamilyen szinten ismered a rendszert nemde? Akik meg lazán tudják az anyag 80%-át mert gimiben vették és rengeteget gyakoroltak, azoknak meg kb. nem kell az A1-gyel foglalkozni azon kívül hogy bejárnak előadásra meg gyakorlatra.

0. ZH-ra mindent rutinszerűen tudni kell ami a középszintű érettségiben szerepelhet, és azon túl is (pl. addíciós tételek, trigonometrikus azonosságok, stb.) Készülj fel rá, mert ha nem sikerül akkor a BevMat jól elveszi az időd majd (heti 3 óra ESTÉNKÉNT!) amit hasznosabban is el tudnál tölteni.

Valójában nem kell semmi előzetes tudás az A1-hez, és vannak akik teljesítik így is, de a hatalmas tempó, a szájbarágós magyarázatok hiánya, a gyakorlatok rövidsége és az anyag terjedelme miatt csak jót teszel magadnak azzal, ha már tudsz integrálni-deriválni-határértéket számolni-függvényt vizsgálni.

Fizika 0. Zh az egy masszívra összeállított középszintű érettséginek felel meg, azon nem kell stresszelni, mert csak 1 kisZH-t fog kiváltani ha sikerül. Ha nem, akkor meg semmi negatívum nem ér.

Röviden: valóban a 0. zhra épül az A1, de nyílt titok hogy ez nem így van valójában. Amint kimondanak egy tételt/definíciót, elmondják a megoldás menetét, onnantól triviálisnak veszik, hogy te azt érted.

Kívánom a legjobbakat! Hajrá!