Hogyan működött régen tanár esetében szakma megnevezése és hogyan működik most?

Ez régen is sokféleképpen volt, és most is van pár variáció még a képzésben kifutó rendszerben :)

Amit írsz, az az egyszakos képzések időszaka - amivel kisebb iskolák nem tudnak mit kezdeni, mert egy szakkal nem jön össze elég tanóra.

Az eredeti rendszer 80-as, 90-es évek olyan volt, hogy tanárképző főiskolán képződtek az általános iskolai tanárok, egyetemen pedig a középiskolai tanárok. (két szakon) A középiskolai tanár akkor majdnem ugyanazt tanulta, mint a nem tanár alternatívája. Én pl. kémia-fizika szakon végeztem, és a vegyészekkel, fizikusokkal közös előadásokra jártunk. Néhány eltérés azért volt, mondjuk elméleti fizikából nem tanultunk csoportelméletet. De a "középiskolai tanár" végzettséggel másfele is könnyen el lehetett helyezkedni, a 13 fős évfolyamból csak hárman mentünk tanárnak (Illetve öten, ha az egyetemi karriert kezdőket is tanárnak vesszük.) Másrészt viszont pedagógiából viszonylag kevés képzést kaptunk, az is főleg olyan, aminek a gyakorlatban nem sok hasznát vettük. Ma erősebb a pedagógia-vonal, cserébe a középiskolai tanár egy évvel tovább, 6 év alatt képződik.

Most, ha az idén kezdőket vesszük, így működik a tanárképzés: [link]

Elég bonyolult :)

> Még az osztott rendszerben alapképzésről mesterre jelentkezve külön volt hogy biosz bscről vagy biológus vagy biológia tanár, a mostani osztatlanban?

-Nem, az még a bolognai rendszer előtti, szintén osztatlan képzésben volt (ez nem 100%, de hogy ott IS, az biztos), így nem volt "mesterre jelentkezés". Vegyésznek jelentkezett, és felvette a tanári kurzusokat is, vagy fordítva kémiatanárnak és felvette a vegyész kurzusokat is. Ez többnyire csak egyszakosoknak fért bele az idejükbe.

>Akik jövőre végeznek, azoknak mi lesz a papíron?

-Vegyész, biológus nem lesz ráírva. Amúgy meg attól függ, milyen képzésen végeznek jövőre. Előképzettségtől függően vannak 5,4,3,2 féléves képzések, utóbbi kettőből többféle.