Baj, ha sminkes szeretnék lenni? Esetleg érdemes lenne valamilyen tanfolyamot elkezdjek, vagy ráér később? 14/L

8-os vagyok, és ma volt az első ,,pályaválasztási óra". Le kellett írni, hogy ki mi szeretne lenni. Eddig mindig próbáltam nem nagyon gondolni erre, úgy voltam vele, hogy ,,majd lesz valahogy", mert fogalmam nem volt még arról sem, hogy kilencediktől hova megyek (ezt még most se nagyon tudom). De most így, egy kérdőív kitöltése közben megfordult a fejemben, hogy ,,tényleg, mit szeretnék én csinálni?" Beírtam, hogy szakács/cukrász, mert imádok (és végül is tudok is) főzöcskézni, és pszihológus (ez jól hangzik, meg szeretek tanácsokat osztogatni és másokat meghallgatni, de nem nagyon vonz, mint állás, mert full idegen embereken nem hiszem, hogy tudnék segíteni). Aztán mikor hazaértem, kicsit jobban elgondolkodtam ezen. Mert oké, sütni-főzni imádok, viszonylag tudok is (egy kis képzéssel majd még jobban tudnék). De csak akkor, amikor olyan kedvem van. (Na meg, igaz ez gyakorlással orvosolható, recepttel rengeteg ételt elkészítek, de recept nélkül nemigen jutnék max egy krumplipürénél többre.) Ha megmondanák, hogy ezt-és ezt kell főzzem, mégpedig MOST, előbb-utóbb megutálnám az egészet. Elgondolkodtam, hogy mi az, amit bármikor szívesen csinálok. És akkor beugrott, hogy imádok sminkelni. Nagyjából nincs olyan alkalom, hogy ne lenne kedvem sminkelni. Valahogy megnyugtat, közben pedig örülök, hogy ,,szebbé tehetem magam". -Nem kenek vakolatot a fejemre, alapozót egyáltalán nem használok. (Csak nagy ritkán, ha valami igazán ,,fancy" helyre megyek, ahol mindenkinek tökéletesre van alapozva a bőre és stb.. Mondjuk nem nagyon szoktam ilyen helyeken járni..) Éppen csak eltűntetem a pirosabb pattanásokat (tele van apró pattanásokkal a homlokom, ezért csak azokat korrektorozom, amik nagyon látszanak), néha, ha nagyon karikás a szemem, azt is. Mostanában kezdek kísérletezni a kontúrozással, de csak ritkán szoktam. De ezen kívül csak kiemelem egy kicsit a szemem (csak annyi, hogy egy kis fehér szemhéjpúdert rakok a szemem belső sarkába, néha egy kis barnát is a külső szempilláim tövébe + szempillaspirál), megcsinálom a szemöldököm, és rakok egy kis (vagy egy kicsit több :)) ) highlightert.- Az a helyzet, hogy a környezetemben a nők/lányok nem nagyon sminkelnek (pár osztálytársamnak mindig tiszta alapozó a feje, de az szörnyen néz ki, főleg, hogy egyszer valamelyikük a szemöldökét is full levakolta), ezért én néha elég feltűnő vagyok emiatt.. De, bár utálok a középpontban lenni, ez nem különösebben zavar.

Na de hogy térjek is rá magára a kérdésre. Szerintetek mennyire normális/baj, hogy szívesen lennék sminkes? Természetesen most még közel sem állol a profizmushoz, de szeretnék ezzel foglalkozni. Biztos végeznék mellette normális egyetemet is. Jó, igaz, korai még az egyetemmel foglalkozni. De vagy most, vagy 1-2 év múlva biztos el szeretnék végezni valamilyen sminktanfolyamot. A szüleim nem hiszem hogy nagyon támogatnák az ötletet, de majd felvetem nekik. Ők alapból nem nagyon szeretik, hogy ilyen ,,makeup girl" féleség vagyok. Fura, de főleg anyukám ellenzi nagyon. Apukám, ha úgy vesszük, ,,segít" is. Legelőször mikor megcsináltam a szemöldökömet, anyukám kiakadt, és kijelentette, hogy ő ezt nem engedi, de apa csak annyit mondott, hogy szerinte túl szögletes lett (amúgy egyenesen siralmas volt, de csak mert 1. semmj tapasztalatom nem volt még, 2. anyukám nem hogy nem vitt el kozmetikushoz, nem is engedte, hogy valaki mással elmenjek, így szakembertől se kaphattam tanácsot). De végül anyukám is belenyugodott, csak annyi volt a kikötése, hogy bármilyen sminkcuccot veszek, zsebpénzből veszem, mert ő bem fizet nekem semmi ilyesmit.

Megint eltértem a lényegtől... Szerintetek érdemes mostanában tanfolyamot végeznem, vagy ráér 1-2 év múlva?

Köszi, ha végigolvastad a kis mondókámat (ha untattalak vele, bocsi, de most jól esett ezt kiírni magamból). :3 Remélem, segítetek, előre is köszi a válaszokat (csak légyszi azt ne, hogy kicsi vagyok még hozzá, és inkább tanuljak).

14/L