Orvosi egyetem 30 évesen? Van aki ilyen idösen kezdi?

Orvosis vagyok, nálunk van egy-két negyvenes is az évfolyamon, ők nyilván nem jönnek bulizni este, de egyébként úgy tűnik, hogy meg tudják oldani. :D Több csoporttársamnak van már valamilyen végzettsége, pl diplomája vagy OKJ-ja, szóval úgy gondolom, hogy az ilyesmi nem fog ritkaságnak számítani, ezen ne aggódj. Azon tényleg érdemes elgondolkoznod, hogy hat évig miből tudsz majd megélni, hogy megéri-e minimum négy és félmilliós adóssággal nekivágni a rezidenséveknek harminchat évesen. Én belevágnék, mert orvos szeretnék lenni, de csak egy tizenkilenc éves kamasz fejével tudok gondolkozni, és egyáltalán nem biztos, hogy ez az egyetlen járható út, és biztos, hogy áldozatokkal fog járni (egyébként sem egyszerű). Mi a jelenlegi szakmád? Miért szeretnél orvos lenni? Mert, ha szívesen segítenél embereken, akkor elhelyezkedhetsz valamilyen segítő szakmában, ha a természettudomány érdekel, akkor végezhetsz egy olyan képzést. Pontosan tudom, hogy a legtöbb embernek az orvosi az így a "nagy álom" kategória, és hallani sem akar másról, de tényleg csak akkor vedd a nyakadba, ha nem hoz teljes egzisztenciális mederbe. Az orvostanhallgatók között egyébként is gyakoribb a szorongás és a depresszió, mert még úgyis egy csomó stresszel jár az egyetem, hogy pénzelnek téged otthonról. Nem tudom, hogy milyen élethelyzetben vagy. Csak a korod miatt én nem ajánlanám, hogy ne vágj bele, de speciális élethelyzetben kell lenned ahhoz, hogy megtehesd. Ha tényleg olyan sok a spórolt pénzed, hogy hat évig kihúzd, akkor perszd nem szóltam. :D A másik dolog, hogy az írásodból azt vettem le, hogy teljesen elsikkadt nálad a reál vonal, vagyis nincsenek meg a felvételihez szükséges emelt érettségijeid, sem az érettségik megszerzéséhez szükséges alaptudás. Számolj azzal, hogy a szabadidőd függvényében akár egy-két évbe (és valamennyi pénzbe és időbe) is belekerül, mire ezeket megszerzed. Ha mindennel együtt azt tudod mondani, hogy bevállalod, akkor hajrá, ha nem, akkor szerintem van ezer másik jártható út, vannak rövidebb és olcsóbb szakok, és szerintem még a nagyon-nagyon elhivatott emberek közül sem mindenki csak orvosként lenne boldog. Ha bármi kérdésed van akár biosz-kémiával, akár a képzéssel kapcsolatban, írj nyugodtan, hátha tudok válaszolni. :)