Ha lehetőségek lenne szelektálni az egyetemi szakok között, melyeket dobnátok ki?

Mondjuk agrárképzéseket valamilyen szinten össze lehetne vonni. Pl jelenleg van agrármérnöki (osztatlan) és mezőgazdasági mérnöki amit nem igazán értek.

Bölcsésztudományokban a tanári képzéseket leszámítva lecsökkenteném az állami férőhelyeket, és pár szakot kidobnék: pl közösségszervező,néprajz,szabadbölcsészet.

Amúgy 1-2 éve volt egy nagyobb takarítás, ahol kidobtak jónéhány semmit nem érő szakot.

Az összes gazdasági kepzést atreformálnám, 2 szakot hagynék meg: pénzügy számvitel és közgazdaságtan (az összes szakot K karon összevonnám). Mesterképzésre keresztbe lehetne menni (pl egyenes átjárás pénzügy számvitelről gazdaságelemzőre), alapképzésen pedig lennének specializációk mind a két szakon.

Pénzügy számvitelen:

-Számvitel: ez nagyjából maradhatna

-Pénzügy és közgazdaságtan: itt emelt szinten lenne a matematika, illetve jönnének ide olyan tárgyak mint az emelt makro, ökonometria, mikro I., mikro II. Stb.

-menedzsment: itt egyértelműen menedzsment, gyakorlatias(!) üzleti tárgyak lennének, ez magába foglalná az összes eddigi felesleges gazdasági szakot (marketing, turizmus stb.)

Alkalmazott közgáz:

Itt csak két irányvonal lenne, egy ami visz tovább a közgazdasági, pénzügyi vonalon, egy másik pedig áttérít az üzleti vonalra olyan specializációval mint a pénzügy számvitelnél a menedzsment specializáció.

Én- lévén gazdasági szakon tanultam- más képzésről nem tudok nyilatkozni. Részben egyetértek a 3-assal, de én másképp csinálnám. Szerintem a gazdaságtudományi szakokkal az a legnagyobb probléma, hogy a jelentkezők túlnyomó többségének pukkanásnyi fogalma sincs arról, hogy mi a frászkarikát fog ott tanulni, lévén aki nem szakközépből megy oda, hanem gimiből, életében nem találkozott előtte semmilyen gazdasági jellegű ismerettel.

Személy szerint úgy csinálnám, hogy szintén két szakot hagynék meg; egy elméleti és egy üzleti közgazdász képzést. Mindkettő 10 féléves, osztatlan, specializálódási lehetőségekkel. Elméleti szakokból jelenleg sincs sok, ráadásul a gazdaságelemzőt idéntől már osztatlanban indítják, meg lehetne csinálni, hogy az egyéb elméleti közgazdaságtani ismereteket is (fakultatív választható módon) "beleolvasszák" egy ilyen képzésbe. Az üzleti képzéseken pedig az első két évben minden területből egy keveset kapnának a hallgatók (az alapozó tárgyak mellett persze), pénzügytől a marketingen át a turizmusig, és utána tudnának választani, mikor már ténylegesen belelátnak, hogy melyik terület mivel foglalkozik. Onnantól pedig lényegében az adott területen a jelenlegi mesterszintig elsajátítanák, mellé pedig a kapcsolódó tudományterületekről, ami feltétlenül szükséges. És mindkét képzéstípus után 1/2-1 év kötelező szakmai gyakorlat persze.

Ez a fajta megoldás egyrészt azt eredményezné, hogy a kevés szakember miatt csak kevesebb helyen lenne ilyen képzés, tehát nem adna ki boldog-boldogtalan közgazdász diplomát, csak országos szinten 4-6 egyetem, ami valószínűleg értékesebb diplomákat eredményezne. Másrészt így kevesebben is jelentkeznének az ilyen jellegű képzésekre, hiszen míg most jelentkezik egy 3 éves képzésre, ha nem tudja, mit akar magával kezdeni, mert hátha addig kitalálja, addig az 5 év már egy hosszabb elköteleződés, némileg szűrné a felvételizőket. Nyilván a szakváltás is kevesebb lenne, hiszen szakirányt csak azután kéne választani, hogy tudod nagyjából, mire mennél.

Nyilván megvan annak a maga (leginkább, stílszerűen gazdasági) oka, hogy ezt miért nem csinálnák meg, de én ezen mindenképpen elgondolkodnék. Vagy legalább az alapszakok összeolvasztásán, ahogy előttem írták.