Ha tényleg visszaesett az oktatás színvonala akkor hogy
lehet hogy egyre magasabbak a ponthatárok a legtöbb szakra
és emeltezni is kell egyre több helyre?
Figyelt kérdés
Sokat hallani ugye a mostani középiskolai színvonal visszaeséséről például mégis olyan jól teljesítenek a diákok hogy képesek összehozni akár 400 feletti pontszámot is és emelt színtűznek olykor még két tantárgyból is. Akkor ezek szerint mégsem "butábbak" a mai fiatalok. Lehet sokkal jobban tepernek mint régen.
Mikor én mentem felsőoktatásba akkor még nem volt emelt szint, abban az időben külön volt felvételi és külön volt érettségi. A ponthatárok nem másztak az egekbe, a nyelvvizsga nem volt szinte kötelező a ponthatár eléréséhez. Orvosira nem volt ilyen nehéz bejutni mint most és mégis kiváló orvosokká váltak sokan. Lehet csak én nem értem ezt az új rendszert eléggé és az összefüggéseket.
Szerintem csak nagyobb a negatív visszhang mint mindig. "Túlterheltek a diákok". Hagyjuk már. Jobb ha megszokják, a munka világában csak rosszabb lesz. Inkább jobban szétszakadt. Eltűntek a közepes tanulók, akik szakmákat tanultak. Vagy felvételt nyernek valami büfészakra ahova a minimum ponthatárral lehet bekerülni, vagy esetleg nem is tanultak már, így szakmunkás szintig jutottak el. De inkább ott lehet a probléma szerintem, hogy boldog-boldogtalan bejut a felsőoktatásba kamuszakokra amikre az égvilágon semmi szükség sincs.
2017. júl. 28. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Hogy valahol van egy követelmény, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy megvannak a feltételek is a teljesítésükhöz. Lásd nyelvvizsga, amit többségében nem a közoktatásnak köszönhetően szereznek meg, hanem még ráfizetnek több tízezret magántanárra, különböző felkészítőkre, ahogy pl. az orvosi esetében is, nem egy külön felkészítő indul rá minden évben. Inkább ennek köszönhető a 400 felett pontszám, mint annak, amit az iskolában tanulnak. Én 6 évvel ezelőtt felvételiztem orvosira, amikor még csak egy emelt kellett, de arra se volt elég simán csak az iskolában készülni, illetve csak az ott leadott anyagot tanulni, pluszban kellett még könyveket venni (és ez még csak a minimum, nagyon sokan iratkoznak be még plusz felkészítőkre ($$$)), mert a középiskola egyszerűen nem készített fel az emelt szintre. Illetve a 400 feletti pontosok csak egy részét képezik az egésznek, a többiekről valahogy mindig mindenki elfeledkezik. Nekik sincsenek feltétlenül rosszabb képességeik, csak pl. lehet, hogy nekik nincs pénzünk befektetni a plusz költségekbe, ami a felkészüléssel jár.
2017. júl. 28. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Azert ez a helyzet mert régen nagymértékben kevesebben mentek továbbtanulni. Ha általános iskolaban volt 1 ember aki gimnáziumba készült akkor az már nagy szó volt. Manapság a dikakok harmada-fele gimibe készül, akkar 3,5 körüli átlaggal is ami édes kevés gimibe, pláne egyetemre. Nos mivel mindenki tovább akar tanulni, ezért valahogyan szigorítani kellett. Persze vannak hiányszakmák de azok tipikusan a nehezebb, reál tárgyas szakok, amikre kevesebben mennek. Mérnöknek, informarikusnak nagyon könnyű bejutni, mert ahoz képest hogy mennyire kellenek, nem jelentkeznek elegen. Viszont jogász, kozgazos képzésre annyian mennek, hogy muszáj volt neheziteni, hogy ne kapjon boldog boldogtalan diplomát ( és még ilyen magas ponthatarokkal is a közgaz a legnévszerűbb szak ).
Tehát azert egyre magasabbak a ponthatárok mert tobben jelentkeznek. Az oktatás szinvonala még nem esett vissza csak változott a világ. Régen nem kellett annyi közgazdász, mérnök, informatikus, orvos stb. De manapság egyre nagyobb szükségük van rá, így több embert kezdtek el felvenni. Így az eddigi kiváló minőségű hallgatók közé gyengébbek is bekerültek, mivel már több emberre van szükség.
2017. júl. 28. 13:26
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
A kettes jól mondja. Orvosira nálunk többen is mentek de valahol 400-410 pont környéken mind leragadták és csak azt vették fel, aki 4000 forintos órabérért heti kétszer külön tanarhoz járt. Tehát van akinek megvan a szorgalom, a tehetség, de külön tanár nélkül sokaknak nem megy.
Amúgy meg orvosibol túljelentkezés van. Az hogy hiány van az orvosokbol csak azért van, mert sokan - teljesen jogosan - lelepnek kulfoldre.
2017. júl. 28. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
Igen a 2. válaszolóval teljesen egyetértek. Aki nem jut be az elit szakokra nem azt jelenti,hogy gyengébb képességű,hanem hogy a családnak nincs meg az a pénzügyi keret és sokszor kulturális háttér (alacsonyabban iskolázott szülők) mint sok fiatalnál. Én például egy szegény kisvárosból származom szegény szülők gyermekeként. Vegyészmérnök akartam lenni,de nálunk a közelben szakmunkásképzőn és sima gimnáziumokon kívül nem volt más fajta iskola. Sajnos kollégiumot sem tudták volna fizetni a szüleim, plána nem apa halála után. Érettségi után inkább elmentem dolgozni, közben okj-s képzőt tettem le munka mellett,most pár év múlva folyamatos tanulással kezdtem el egyetemre járni egy nagyon nehéz szakra. Remélem azért sikerül. Érdekelt mások hogyan látják ezt az oktatási helyzetet.
2017. júl. 28. 15:29
6/7 anonim válasza:
Nekem van egy ismerősöm, aki szegény családból származik, és konkrétan a kiveteles tehetsegebol látja el magát. Már gimnáziumban is országos versenyekre járt amikre pénzjutalmat kapott eredményes helyezéséért most pedig az egész egyetemi létét ösztöndíjakbol fedezi. Viszont ő kivételes tehetséges. Nos hogy ha ő átlagos képességű lenne, akkor Valszeg nem tudott volna tovább tanulni. Szóval igen, a családi környezettől is sok minden függ. Nekem is mondták anno hogy Budapestre menj továbbtanulni, mert ott a legjobb a képzés, ott a legszínvonalasabb stb. De nem engedhetem meg magamnak, hogy havi 100k-t fizessék csak a lakhatásert ha nem vesznek fel koliba. Így megkellett maradjak az átlagos vidéki egyetemnél. Így most nyilván némileg gyengebv képzést kapok, mint az, akik megengedhetik maguknak vagy Budapesten laknak. Igen, nem Mind1 a családi körülmény. És az sem hogy hova, melyik országrészre születsz. Finorszagban a fővárosban és egy átlagos falusi iskolában azt olvastam hogy 8%-os az oktatás minőségi eltérése. Magyarországon ez inkább 30%. Tehát nagyon nem Mind1 hogy a fővárosba, vagy egy ország szélén lévő eldugott cigány faluba szuletsz. Szóval igen az anyagi körülmények és a hovaszuletes rendkívül fontos
2017. júl. 28. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Júniusban voltam egy vidéki kistelepülés ballagásán, talán 100-an járnak az iskolába 1x fős létszámú osztályok voltak. A 100 diákból 4 kapott "plecsnis kitüntetést", az osztályonkénti 10-15 főből pedig 4-5 fő kitűnőre végzett, dicséretet kapott stb.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy marha tehetséges mindenki, hanem nevetséges, hogy 100 főből 30 kimagasló tehetség. Ez igenis az oktatás színvonalának a béka segge alá csúszása, mert ebből a 30 főből 5 fogja megállni a helyét továbbtanulásban. A többi ott ugyan kitűnő volt, de végigbukdácsolja a középsulit... Megéri így kitűnőnek lenni? Szerintem nem.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: