Melyik féléves gyakorlati óraszámot lenne érdemes választanom, nappali vagy levelező?

Gyógypedagógia szakon tanulok, a jelenleg passzív a félévem. Nem tudom, hogy a nappali óraszámot lenne érdemes választanom (60 tanítás + 30 hospitálás + 30 otthoni felkészülés) vagy inkább a levelezőt (15 tanítás + 15 hopitálás + 15 otthoni felkészülés)? - Mindezt kétszeresen, közoktatási és rehabilitációs területen. az lenne a "legkevesebb", hogy a diplomámon levelező szak lenne. A dilemmák a következők: félek hogy a nappali óraszám túl sok lenne nekem teljesítés szempontjából, a levelezős pedig túl kevés hogy visszarázódjak a tanítási gyakorlat ritmusába.

Néhány gondolat az előzményekről:

A féléves gyakorlatokat tavasszal szokták nagy többséggel teljesíteni. Én múlt őszi félévben felvettem, hogy meglegyen a gyakorlatom utána pedig a szakdolgozat, de sajnos nem volt túl jó tapasztalatom az idő tekintetében. Mivel nem volt folyamatos a gyakorlati képzésem (később tudtam felvenni gyakorlatokat, egymásra épülő és később teljesített tárgyak miatt)nehezebben rázódtam vissza a tanítási gyakorlatba, csúsztam az óraszámokkal és rám nehezedett az a nyomás is, hogy értékelni fognak az egész nagy gyakorlat végén. Még ide tartozik az is hogy a 30 óra hospitálás után, a 60 tanítási órát nem tudtam volna időben befejezni közoktatási területen és ott lett volna még a rehabilitációs gyakorlat is. A közoktatási gyakorlati helyem 35-40 km-re volt, tehát még az ingázás is nehezítette a helyzetet.

Ti melyik óraszámot választanátok?