Feladjam vagy harcoljak, küzdjek? (Egy magában csalódott lány)
Most érettségiztem, és sajnos nem lett a legfényesebb, mondhatni, borzalom lett mind. Ezt onnan tudom már ilyen biztosra, mivel a tanárok mondták, hogy mi történt velem, mit csináltam, hogy ennyire borzalmas lett. (Egész 4 éven keresztül 4,5 volt az átlagom, mondjuk nem is ez a lényeg, hanem nagyon szorgalmasan tanultam, amit becsültek a tanárok.)
Annyira elbíztam magam, hogy jelentkeztem főiskolára, gondoltam, majd megmutatom a szüleimnek, barátaimnak, hogy igenis lehet a béka feneke alól (szakmunkásról indultam) eljutni a 'csúcsig', de most nagyon nevetségesnek érzem magam. Én akartam továbbtanulni, mikor ennyire buta vagyok. Nem sajnáltatni akarom magam, csak jó kiírni magamból, és hátha valaki tudna nekem tanácsot adni.
Persze tudom, még nincs elúszva semmi, ott a szóbeli, de már attól is elment a kedvem. :(
Szégyellem magam, a szüleim is mondták, hogy gondolták nem fog összejönni (ahelyett, hogy bíztatnának, persze tudom, igazuk van, de azért jólesett volna...), meg a tanáraim is csalódtak bennem. :( Pedig én meg akartam mutatni, hogy ha valaki szorgalmas, és akar valamit, akkor el is éri. Ebben viszont már kételkedem erősen. :(
Szerintetek mit csináljak? Feladjam, és inkább keressek munkát, és érjem be egy szakmával (vagy egy nagy nehezen elért érettségivel)?
Előre köszönöm, ha valaki ad a kérdésemre választ.
válasza: válasza:gondolom mindenből jól akartál teljesíteni, ahelyett, hogy 2 érettségire koncentráltál volna csak.
egész szakközép alatt 2-3as voltam szinte mindenből, de most rá feküdtem a matekra meg az angolra. és csináltam egy emelt matekot és egy nyelvviszgát, infóm már meg volt és így fel vesznek BME államilag támogatottra is.
tehát nézd meg, hogy mi kell neked és abból érettségizz újra októberben. ezután menj keresztféléves képzésre, ha mindenáron felső oktatásban akarsz résztvenni.
de mint elöttem is írták van 1-2 jó OKJ képzés is, csak tájékozódj, hogy mi az amit keresnek és mi az amit nem.
válasza: válasza:Én meg hármas körüli tanuló voltam mindig, de többször előfordult, hogy buktam ebből-abból félévkor, erre kb. érettségi előtt 2 héttel rájöttem, hogy orvos akarok lenni. Sokáig el sem mertem mondani senkinek, mert hogy mit szólnak. Mindenki kérdezgette, hogy hol fogok érettségi után dolgozni? Nem is feltételezték azt, hogy esetleg továbbtanulok. Erre most hogy mondjam azt, hogy orvosira akarok 1 év múlva jelentkezni? Aztán amikor pár hónap után elmondtam néhány embernek, akkor nem röhögtek a képembe, de érződött a reakciójukból, hogy azt hiszik, hogy ezt most csak úgy kitaláltam, nem vagyok tisztában azzal, hogy ez mivel is jár, 2 hét múlva már más akarok majd lenni. Én nem foglalkoztam velük, mert úgy voltam vele, hogy ha egy ember valamit ennyire akar, akkor annak muszáj sikerülnie.
Most elsőéves vagyok az egyik orvosi egyetemen, tavaly sikerült egy 84%-os emelt bioszt írnom, és egy 96%-os közép kémiát, emellett sikerült egy év alatt letennem egy nyelvvizsgát. Mondjuk hozzá kell tenni, hogy többet tanultam az egy év alatt, mint a 12 év alatt összesen.
Miután felvettek, az ismerőseim bevallották, hogy nem hitték, hogy sikerülhet, én meg mondtam, hogy tudom, nem is esett jól.
Szóval ne add fel, ha tényleg akarod, össze fog jönni! Ha nem most, akkor jövőre, ha nem jövőre, akkor majd utána... Mutasd meg mindenkinek! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!