Tényleg ilyen egy vizsgaidőszak? :D

Nekem nem ilyen volt. Bár én nem az alkatrac szigorához hasonlíthatóan kemény matek szakra jártam, hanem műszaki fősulira. És pont a vizsgaidőszakokat szerettem legjobban. Bár hobbim is volt mindaz amit tanultam, például a villamosság. Szerettem a nyugalmat hogy otthon "alfába merülve" fekve az ágyon készülhetek a vizsgára. De akadt egy-két tantárgy amiből előszeretettel szívattak mindenkit, így én sem voltam kivétel. Ilyen volt a nyelv és a matek szigorlat. Az utóbbinál nem volt elég jó matekosnak lenni hanem minimum gyors- és gépírónak is, mert alig volt idő leírni nem még gondolkodni is. Amikor becsúszott egy-egy UV (pótvizsga), akkor bosszankodtam mert gyakran csak azért volt hogy minden hallgatónak legyen és nem azért mert nem készültem.

Bár imádtam például a matekot mindig, de itt képesek voltak megutáltatni. Például szigorlaton néhány másodperc volt arra hogy mondjuk bizonyítsuk a szinusztételt. Ennek a szándékos szivatásnak a célja az volt hogy az első 3 félévben kiszelektálódjanak azok akik nem bírják a tempót. Mert max. 9 UV volt megengedett. Nekem 3 volt a 6 félév alatt, és egyik sem a nem tudásom miatt.

Szakfüggő.

Bölcsész,stb szakoknál igen ilyen, mert évközben 0 számonkérés van általában, így szorgalmi időszakban bulizik az ember meg mindent sz@rt csinál, aztán vizsgaidőszakban tanul.

Mérnöki/természettudományos/orvosi szakokon viszont évközben van a kemény számonkérés, és örül az ember a vizsgaidőszaknak mert legalább otthon lehet, és saját magának osztja be az időt.

Akkor egy "átlagos" egyetemista. Semmit nem csinál szorgalmi időszak alatt, és vizsgaidőszakban rájön, hogy mindent tudnia kéne és pánikol.

Ha tanulsz év közben akkor is tud kemény lenni a vizsgaidőszak (főleg mérnöki/orvosi szakokon), de jóval egyszerűbb ha tanultál szorgalmi időszakban is.