Milyen kémiai képleteket kéne tudni 9. osztályban?

1,A Szervetlen oxosavak közül -kivéve a HCl, mert nem oxosav (O-tartalmú!) és a szénsav vehető szerves vegyületnek, nem szerencsés íly módon a besorolás-

A) Egyértékű

-sósav HCl

-salétromsav HNO₃

(-salétromossav HNO₂)

B) Kétértékű

-kénsav H₂SO₄

(-kénessav H₂SO₃)

-szénsav H₂CO₃

C) Háromértékű

-foszforsav H₃PO₄

1,B Szerves savak közül jó ha ismersz kettő savat (karbonsavat egész pontosan), de nem kötelezőek.

-hangyasav HCOOH

-ecetsav CH₃COOH

Értsük a sav fogalmát; amely H⁺-ion -proton- leadására képes anyagok, vizes oldatuk savas kémhatású.

Erősség szerint jó ha tudjuk, hogy a sósav, salétromsav és kénsav erős savnak minősül. A többi inkább amolyan középerős / gyenge. A nagyon jellegzetes gyenge lehet a szénsav és ecetsav.

Tudjuk a savakból levezethető savmaradékionok neveit, képleteit. Merően egyszerű dolgunk van; mindig levesszük a savbéli hidrogén(protonok) számát, így pozitív töltések csökkenésével negatív töltésű összetett ionokat kapunk, melyek fémionokkal SÓkat alkotnak. A sók kémiai értelemben pozitív töltésű fémionokból vagy ammóniumionból, illetve savmaradékionból álló vegyületek. Példaképpen felírva:

~HCl = H⁺ + Cl⁻ (kloridion) tehát a sósav sói a kloridok.

~HNO₃ = H⁺ + NO₃⁻ (nitrátion) tehát a salétromsav sói a nitrátok.

(~HNO₂ = H⁺ + NO₂⁻ (nitrition) tehát a salétromossav sói a nitrátok.)

stb. stb. a többit feltudod írni és kikeresni.

2, Szervetlen bázisok (lúgok) közül:

A) Egyértékű bázisok

-nátrium-hidroxid NaOH

-kálium-hidroxid KOH

B) Kétértékű bázisok

-kalcium-hidroxid Ca(OH)₂

Akkor a H₃O⁺ (oxónium-) illetőleg OH⁻ (hidroxidionok) befolyása a kémhatásra. Az oxóniumion-többlet okozza a savas kémhatást, míg a hidroxidionok megnövekedett mennyisége a lúgosat. Ha ekvivalencia áll fent a 2 ion között akkor beszélünk semleges kémhatásról.

3, Képletírás különféle elemek vegyületeire.. ide sorolhatóak;

-fém-oxidok (pl. MgO, Al₂O₃)

-fém-szülfidok (pl. FeS, HgS)

-nemfém-oxidok (pl. NO / NO₂ / N₂O / N₂O₄)

-nemfém-hidridek (pl. NH₃, H₂O, F

-hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI)

stb. stb. lehetne itt is nagyon sokat sorolni.

Lényeg az egészbe, hogy a képlettanulás ne indokolatlan magolásnak legyen a részese, hanem abszolút logikusan ki tudd következtetni a dolgokat. Ugye a célja egy elemnek a nemesgáz-konfiguráció elérése vegyületek létrehozásával -akár ionok formájában, akár semleges atomokkal- tehát a 8 -kivétel pl. H, Li, Be- vegyértékelektronos szerkezet elérése. PERSZE ez nem mindig CSAK 8! Lehet annál kevesebb, vagy több. Értelemszerűen ha kevesebb, akkor instabilabb vegyületről beszélhetünk.

Remélem segítettem! :)